NurturingA 2016-os év mérföldkőnek számít a hazai tőkebefektetési piacon, több hazai, elsősorban uniós tőkeforrást kihelyező tőkealap befektetési időszaka zárul le május 31-én, lehetőséget adva a szektor korábban nem tapasztalható felélénkítéséért felelős tőkeprogramok eddigi eredményeinek kiértékelésére. Az eddigi eredmények és tapasztalatok fényében a következő, kkv-k növekedését támogató tőkeprogramok is még hatékonyabban, a jelenlegi piaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelően alakíthatók ki.

A magyar vállalkozások széles körét sújtja tőkehiány, ám az elmúlt időszakban elindult uniós tőkeprogramoknak köszönhetően a helyzet folyamatosan javul, országszerte egyre több vállalkozás számára válik elérhetővé megfelelő feltételekkel igényelhető kockázati tőke. Annak ellenére, hogy 2016 második felében a tőkekínálat megcsappanása várható, hosszú távon érdemes úgy tekinteni erre az időszakra, mint a magyar gazdaság 2020 utáni fenntartható növekedését elősegítő tőkeprogramok előkészítő szakaszára.

A készülőben lévő, több milliárdos tőkeprogramok célja, hogy az állami tőkesegítséget követően a cégek a piacon is el tudják érni a szükséges finanszírozást. Számos vállalkozásnál ugyanis például csak akkor jöhetnek szóba a piacon elérhető hitelkonstrukciók, ha stabil tőkehátteret és jó eredményeket tud felmutatni a hitelt nyújtó intézet felé, de számos pályázat elnyerése is szigorú előfeltételekhez kötött. Az SZTA kockázati tőkéje például összesen közel 2 milliárd forint pályázati forrás lehetőségét tette hozzáférhetővé portfóliócégei számára.

A tőkeprogramok által megcélzott kis- és középvállalkozásokkal szemben két fő elvárás lesz, egyrészt teremtsenek munkahelyeket, másrészt gazdasági hozzáadott értékük legyen. Azért kiemelten fontos ez a két szempont, mert a cél nem egy-egy projekt vagy fejlesztés támogatása, hanem a vállalkozások hosszú távú versenyképességének javítása és megtartása, ami csak egy folyamatos, akár lassabb tempójú növekedés mellett érhető el. Éppen ezért nem a támogatás nélkül bukásra ítélt társaságok megmentése, hanem az életképes cégek helyzetbe hozása lesz szem előtt a program kialakításakor.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A várhatóan jövőre induló tőkeprogramok éppen ezért még célzottabb fókuszúak lesznek, elsősorban a kutatás, a technológiai fejlesztés, az innováció erősítése, az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, illetve azok használatának és minőségének javítása kerül fókuszba. Több, eltérő keretösszeggel, feltételrendszerrel és működési struktúrával kialakított tőkekonstrukció várható, aminek köszönhetően a hazai kis- és középvállalkozások széles rétege kaphat lehetőséget kockázati tőke bevonására. Elsősorban az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások számíthatnak támogatásra, illetve a korai szakaszú befektetések magántőke-elvárása is mérséklődhet, erősítve az állami garancia jelenlétét.

A Széchenyi Tőkealap tapasztalatai azt mutatják, hogy az induló vállalkozások, startupok mellett számos olyan, akár évtizedes tapasztalattal rendelkező, érettebb cég működik a magyar piacon, amely tőkehelyzete megerősítésével jelentős növekedést képes elérni, növelve gazdasági hozzáadott értékét.

Az SZTA csak az elmúlt két évben külön-külön több mint 30 tranzakciót hajtott végre, ötéves működése alatt pedig – kimerítve a tőkekeretet – 12 milliárd forintot helyezett ki, immáron közel 90 kis- és középvállalkozás növekedését támogatva. A 2015-ös adatok alapján a cégek több mint kétharmada növelni tudta árbevételét, pedig a legtöbb társaságnál a befektetési időszak több mint fele hátravan. Eredményei alapján a 2009-ben elindított JEREMIE-program is sikeresnek mondható, a május 31-ig kihelyezhető 130 milliárd forint előírt 80 százalékát a programban részt vevő 28 tőkealap kihelyezte, összesen több mint 280 vállalkozás növekedési, bővülési céljait támogatva.

A fenti eredmények alátámasztják, hogy a magyar vállalkozások körében jelentős a tőkefelvételi képesség, és ahogy arról már korábban is beszámoltunk, egyre több cég fordul kockázati tőkéhez, ha bővülését külső forrásból kívánja finanszírozni.