Mivel a JEREMIE-alapok 2015. december 31-én befektetési időszakuk végéhez érnek, fontos és tanulságos év lehet ez a hazai kockázatitőke-ipar számára. Ezen alapok 2010-es indulását is figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzést készített a hazai szektor helyzetéről és aktivitásáról. Bár az eredmények egy év múlva válnak igazán izgalmassá, érdemes megfigyelni az elmúlt négy évben tapasztalható trendeket és változásokat. Nézzük meg az MNB legfontosabb megállapításait!
2010 és 2014 júniusa között 179 vállalkozás összesen 58 milliárd forint értékben jutott kockázati tőkéhez. Ez a szám 2014 harmadik negyedévére 271 vállalkozásra és 72 milliárd forintra növekedett, tehát a nyár rendkívül aktív időszak volt a szektorban. Egy ügyletre átlagosan közel 300 millió forint külső forrás jutott, de ez a szám folyamatosan növekszik, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a JEREMIE-alapok 130 milliárd forintos jegyzett tőkéjéből októberig egyelőre 70 milliárd került kihelyezésre.
Az SZTA-nál ez az arány 2015 év végéhez közeledve folyamatosan növekszik, jelenleg a december végéig kihelyezhető megközelítőleg 12 milliárd forintból 8,7 milliárd forint már 69 cég bővülését finanszírozza, és ez a szám év végéig akár 100-ra is nőhet.
A befektetések több mint 70 százaléka nem meglepő módon ezen alapokhoz köthető, azonban a négy és fél éves időszak alatti 50 kiszállásból egyelőre csupán két sikeres exit fűződik az ő nevükhöz, és már túl vannak tíz befektetés leírásán. Az iparágban regisztrált 50 exit 62 százaléka végződött ún. trade sale-lel, azaz a részesedést az adott portfoliótársasággal azonos iparágban aktív harmadik félnek értékesítették, és csupán 10 százalékuk került leírásra. Egyébként a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sikeres befektetések aránya 20 százalék, azonban az ezzel szerzett nyereséggel az alapok kompenzálni tudják a többi befektetés veszteségét. A JEREMIE-exitek nagyobb méretű hullámára az első, átlagosan 5-7 éves időtávú befektetések lejárta után érdemes várni.
A Széchenyi Tőkealap is túl van már 6 exiten, amelyből hármat olyan jól prosperáló vásárló felé értékesített, amelyek biztosítják e vállalatok további növekedését. Az Alapnál rendkívül alacsony a bedőlések száma, amely egyrészt a vállalatok felkészültségének, másrészt a folyamatos befektetői nyomon követésnek köszönhető.
[insert_php]
kalkulator();
A legtöbb befektetés (51%) a startup-fázisban lévő cégekhez, az ügyletek 27 százaléka pedig a magvető fázishoz kötődik. A befektetéseknek csupán közel 13 százalékát teszik ki az érett cégek. Az arányszámok elsősorban a JEREMIE-alapok aktivitásával magyarázható. Ők elsősorban olyan fiatal vállalatokat keresnek, amelyek akár évi több mint 20 százalékos hozamot is realizálhatnak. A növekedés nagyobb potenciálja azonban nagyobb kockázattal is jár, ezért sem tekinthető alacsonynak a sikeres exitek 20 százalékos átlaga. Egy elsősorban startupokra berendezkedett tőkebefektetési alap számol a szükséges veszteségekkel, míg egy a hagyományos iparágak terén aktív befektető kisebb kockázat mellett nagyobb eséllyel zárja több befektetését is pozitív mérleggel.
A kockázati tőkések körében is megvannak a favorit szektorok. A befektetések közel 60 százaléka az élettudomány, az IT és elektronika, illetve egyéb fogyasztói, üzleti és ipari szolgáltatások piacát érintette, ugyanis az ezen iparágakra jellemző innováció és növekedési potenciál jelentős hozamot vetít előre. A szektorban természetesen nem csak startupok tevékenykednek, az SZTA is már számos izgalmas sztorit talált Magyarország érett cégei között. Az IT területén egyedi megoldásokat kínáló Mobile Engine már hét éves volt, mikor az Alappal megegyeztek a befektetésről, a korai exit pedig azt vetíti előre, hogy innen még sok sikeres év áll előttük, de említhetjük a kórház-technológiával foglalkozó, több mint tíz éve alapított VMD-t is, amely az SZTA sokadik, egészségügyi területen tevékenykedő befektetése.
Jól látható, hogy bár a hazai piac elsősorban a JEREMIE-alapokra épít, rajtuk kívül is rendkívül nagy aktivitás tapasztalható, köszönhetően annak, hogy Magyarországon számos olyan innovatív, növekedési potenciállal bíró vállalatot találhatunk, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a JEREMIE-program követelményeinek.