Az elmúlt húsz esztendőben a közösségi tulajdonban álló Európai Befektetési Alap erőteljesen finanszírozta a fiatal és innovatív európai start-up-okat. A kockázati tőke alapvető fontosságú a start-upok számára, mert így tudnak növekedési pályára állni és innováció révén új értéket teremteni. Noha a kockázati tőkét nem szabad a hagyományos banki finanszírozás alternatívájának tekinteni – mivel a cégeknek csak egy jól körülhatárolható és speciális részével foglalkozik –, a kutatások azt bizonyítják, hogy a gazdaság egészének innovációs képessége, termelékenysége nagyban megtérül, ha képes megfelelő „élőhelyet” biztosítani a kockázati tőke számára.
AZ EIF megvizsgálta annak a 2934 start-upnak a földrajzi elhelyezkedését, amelyekbe az 1996-2014 közötti időszakban valamilyen formában maga is beszállt. A vállalati székhelyek szerinti csoportosítás érdekes eredményre vezetett. Elsősorban is megfigyelhető, hogy a megtámogatott cégek székhelye néhány kulcsfontosságú helyen koncentrálódik, amely jól tükrözi az európai kockázati tőkepiac felépítését. Az EIB igyekezett beazonosítani azokat a kulcsfontosságú lokációkat (hub-okat), amelyek a leginkább vonzották a befektetéseiket. Ez alapján aztán összeállította húsz városból álló listáját azokról a városokról, amelyek a befektetési döntéseik 40 százaléka, és ahová az összes befektetett tőke 83 százaléka irányult 2014-ig.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Az EIF által támogatott cégek földrajzi elhelyezkedése 1996-2014 között
1. London
2. Párizs
3. Cambridge
4. Berlin
5. München
6. Dublin
7. Milánó
8. Stockholm
9. Amszterdam
10. Koppenhága
11. Bécs
12. Hamburg
13. Madrid
14. Barcelona
15. Helsinki
16. Espoo (Finnország)
17. Leuven
18. Göteborg
19. Szófia
20. Vilnius
Az, hogy az európai kockázati tőke-szektor ilyen szétszórt, és – szemben az amerikaival – nem egyetlen régióra koncentrálódik, még előnyére is válhat.
Annak, hogy az egykori szocialista blokk országait csak két város képviseli a listán, egyebek mellett vélhetőleg az is az oka, hogy a közép- és kelet-európai régióban éppen ezekben az években kezdett kiteljesedni a Jeremie-alapok tevékenysége. Érdekes lesz majd megvizsgálni ugyanezt a rangsort pár esztendő múlva, hiszen a 2017-től 2021-ig tartó időszakban az Európai Befektetési Alap (EIF) újabb 97 millió eurónyi tőkét helyez ki a közép- és kelet-európai régióban. Valójában a térségben jelenleg is forrásbőség van. Nem a tőkéből, hanem befektetésre érett és innovatív vállalatokból van tehát hiány.
Következik: Közép- és Kelet-Európa vonzó célpont