A hazai mikro-, kis- és középvállalatok megerősítése a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb fókuszpontja: a vállalatok hatékonyságának növeléséhez olyan módon kíván hozzájárulni, amely a piacképesség növekedését is eredményezi a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A nemrég meghirdetett „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030)” névre keresztelt programterv ezt a törekvést hivatott megvalósítani.

Kihívások előtt álló, de fejlődő kkv szektor

A stratégia létjogosultsága egyértelmű, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai szerint a hazai kkv-k a termelékenység szempontjából jelenleg nemcsak az uniós, de a V4 országok átlagától is elmaradnak. Ugyanakkor az elmúlt évek bizakodásra adhatnak okot: 2010 és 2018 között a kkv szektorhoz kötődő GDP 24 százalékkal, annak hozzáadott értéke 27 százalékkal, exportjának értéke pedig 45 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottságot tekintve szintén pozitív a tendencia, 2010-hez képest közel 1 millióval több munkavállalót tartanak számon a szektorban.

A további fejlődés érdekében előrelépésre van szükség olyan aktuális, a kis- és középvállalatok működését globális szinten is érintő kihívások terén, mint a digitalizáció, a szakképzés, a finanszírozási lehetőségek fejlesztése, az üzleti környezet javítása, illetve a szabályozások és az adórendszer kedvezőbbé tétele. A kihívások mellett a munkaerőpiac feszesedése és az a tény, hogy a rendszerváltás idején vállalkozói státuszba lépett munkavállalók hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt is, korszakváltást vetít előre a kkv szektorban.

A hét pillérre épülő stratégia az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei, a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programja, illetve egy széleskörű felmérés alapján készült el. Utóbbit az ITM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítette el: a 19 megyeszékhelyen és Budapesten lezajlott szakmai fórumokon összesen mintegy 1000 vállalkozót kérdeztek meg a hazai kkv szektor jelenlegi helyzetével és a cégeket érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A stratégia pillérei

Befektetői szerepvállalás

A stratégia megvalósításához közvetett módon a befektetők, befektetési alapok is hozzájárulnak. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkealapja révén eddig több mint 100 tranzakcióval támogatta a hazai kis- és középvállalatok növekedését. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára biztosít kockázati tőkét, az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztéseket és a digitalizációs törekvéseket, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja, míg a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános piacra lépését segíti.