Már számos olyan hazai kis- és középvállalkozás került fel a GINOP-pályázatok nyerteseinek listájára, amelyek kapacitásbővítésüket a tavaly nyáron meghirdetett, összesen 80 milliárd forint keretű két pályázat révén kívánják finanszírozni. A lista még nem teljes, a felhívás szövege alapján összesen több mint 1000, de akár 2500 pályázat is kaphat támogatást minimum 5, maximum 500 millió forint értékben. A pályázatok elsősorban a feldolgozóipar ágazatainak piaci szereplőit célozzák.
A GINOP-1.2.1-15 kódú pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítését segíti egy 65 milliárd forintos keretből. A tavaly nyáron megjelent felhívás legkevesebb 250, de akár 500 nyertes pályázatot említ, a lista szerint pedig közel 500 vállalat finanszírozhatja kapacitásbővítését a keretből, egyenként minimum 50, maximum 500 millió forintból. A pályázat rendkívül népszerű volt a célvállalatok körében, ugyanis alig néhány hónap alatt kimerült a teljes keret.
A GINOP-1.2.2-15 kódú pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásait támogatja összesen 15 milliárd forintból. Itt még közel sem végleges a lista, ugyanis a felhívásban említett 1000-2000 nyertes pályázatból egyelőre több mint hatszáz került nyilvánosságra, de a cégnevek feltöltése folyamatos. A vállalkozások itt minimum 5, legfeljebb 50 millió forintos forrás elnyeréséért pályázhatnak.
A nyertes vállalkozások palettája a szektor, illetve a projekt mérete és célja szempontjából rendkívül széles, számos vállalkozás tevékenykedik a gép- és fémipar, a faipar, a bútorgyártás, az építőipar vagy az élelmiszer-feldolgozás területén. Mivel a vállalkozásoknak – mint e két pályázatnál is – jelentős önrészt (itt minimum 50 százalékot) kell vállalniuk, az eredményes pályázáshoz szükségük van egy olyan üzleti tervre, amely választ ad a tervezett bővítés, fejlesztés finanszírozása kapcsán felmerülő kérdésekre. Tehát a vállalatoknak rendelkezniük kell a projekt költségeinek fedezetével, vagy elő kell tudniuk teremteni azt, hogy elnyerjék a pályázati összegeket, és a beruházásokat valóban végre tudják hajtani.
Ilyen esetekben egyik legkifizetődőbb lehetőség a tőkebevonás lehetősége, amely jelentős mértékben a vállalkozás tőkehelyzetét, ami a hitelképesség mellett a pályázati esélyeket is nagymértékben növeli. Tapasztalataink is azt mutatják, hogy portfóliócégeink jelentős része a tőkeinjekció fontos előnyének tekinti a pályázati eredményesség növelését, és az eredmények is arról tanúskodnak, hogy a két finanszírozási forrás kiválóan erősítik egymást.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A két pályázaton a több száz nyertes pályázó között ugyanis a Széchenyi Tőkealap néhány portfóliócége, illetve olyan cégek is szerepelnek, amelyek korábban tőkét kaptak az alaptól, és később sikeresen vásárolták vissza az SZTA tulajdonrészét. Olyan partnerek nyerhettek vissza nem térítendő forrást további fejlesztéseikhez, mint a Pannon Tools, az UT Automotive, a Schäfer-Oesterle és a Nabak Steel, illetve olyan korábbi üzleti partnerek kerültek fel a listára, mint az Eno-Pack, a MATRO és a GÉMTECH. Az exiten átesett cégek esetében jelentős eredménynek tartjuk, hogy a befektetési időszak után is tőkeerősek, eredményesek képesek maradni, amit a Széchenyi Tőkealap egyik kiemelt céljaként határoz meg.