A Balti tenger keleti partján, Lengyelország és Oroszország szomszédságában három kicsi ország húzódik meg. Észtország, Lettország és Litvánia elsőre talán kissé álmosnak tűnő helyek, ám egy valamiben bizonyosan kimagasló teljesítményt nyújtanak: páratlanul ügyesen nevelnek start-up vállalkozásokat.
A régiót ugyan mindössze 6 millióan lakják, ám a PitchBook adatai szerint errefelé az európai átlagot jóval meghaladja az egy főre jutó start-up vállalkozások száma. A régiót Észtország vezeti, ahol 100 ezer lakosra 6 start-up vállalkozás jut, s ezzel az aránnyal a kontinentális rangsor 10. helyén szerepel. Lettország és Litvánia szintén előkelő helyen szerepelnek, mivel a két országban 100 ezer lakosra 3,6, illetve 2,6 start-up jut – ezzel olyan óriásokat is megelőznek, mint Németország és Franciaország.
Némileg meglepő, hogy miért éppen ebben a régióban születik ennyi start-up, de még ennél is meglepőbb, hogy hány olyan, a Baltikumból induló üzleti vállalkozás van, amely bekerült Európa leginkább elismert és sikeres cégei közé.
A legismertebb talán a Skype, amelynek szoftvere Észtországból származik, de létezik számos más technológiai példa is. A TransferWise pénzátutalási rendszerét szintén Észtországban fejlesztették, és mivel cégértéke tavaly meghaladta az 1,6 milliárd dollárt, belépett az unikornisok világába.
Arra, hogy milyen kicsi ez az ökoszisztéma, jó példa a TransferWise alapítójának, Taavet Hinrikusnak az esete, aki a Skype első alkalmazottja volt. A szoftverfejlesztő cég a régió startup-kultúrájának meghatározó eleme, mivel számos másik technológiai cég alapításánál bábáskodott. A magukat csak „Skype-maffiának” becéző egykori Skype-alkalmazottak és alapítók összességében több mint 40 start-up vállalkozást indítottak útjára, olyanokat, mint a Starship Technology és a Deekit.
Táguló ökoszisztéma
Noha a Baltikumba irányuló befektetések eddig elhalványultak Európa más régióihoz képest, immár növekedésnek indult a befektetett tőke. Idén 178 millió eurónyi befektetés érkezett balti start-upokba – még ha ennek nagy részét a tallini Taxifyba befektetett 154 millió euró teszi is ki. De még ha el is tekintünk ettől a tranzakciótól, az idei évben összességében növekedett a befektetésre szánt tőke értéke.
A Taxify legutóbbi tőkebevonási köre szokatlannak mondható, mivel a baltikumi üzletek általában csekély értékűek maradnak. A PitchBook adatai szerint a régió medián kockázati tőkebefektetési értéke mindössze 740 ezer euró. Összehasonlításul: az Egyesült Királyságban a medián üzletkötési érték idén 2,3 millió euró volt, míg Németországban 6 millió euró.
A tranzakciók alacsony számából azonban nem szabad azt a következtetést levonni, mintha ez a balti start-up vállalkozások minőségét tükrözné. Sokkal inkább betudható annak, hogy a régió még nem eléggé ismert start-up kikötő. Ez abból is látszik, hogy a baltikumi start-upokba a régióban megtelepedett alapok fektetnek be, amelyek száma jóval kevesebb, tőkeerejük pedig számottevően kisebb, mint Európa más tájain.
A tőkehiánynak azonban van pozitív oldala is: a balti start-upok ugyanis rá vannak kényszerítve, hogy globális méretekben gondolkozzanak. Sok olyan cég, mint a TransferWise is, a régióból indultak, később pedig olyan nagyvárosokba települtek, mint például London, ahol kinőhették magukat, miközben kiszolgáló egységeiket megtartották anyaországukban, ahol egyébként is minden sokkal olcsóbb.
Ezeknek a balti start-up vállalkozások élnek a kedvező ökoszisztéma nyújtotta előnyökkel, amelyet ugródeszkaként használva eljuthatnak olyan országokba is, ahol több a befektetésre szánt tőke.
Hazai piac finanszírozás híján nyitottá válnak a nemzetközi sikerre, mivel a hazai tőkehiány felnyitja a szemüket a globális lehetőségekre, ami még ambiciózusabbá teszi őket.
Akadnak persze kivételek, a régióban magasabb értékűnek számító üzletek, mint például a litvániai központú Vinted online piactér, amely két körben 27-27 millió euró tőkét vont be.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Államilag támogatott vállalkozói kedv
A balti vállalkozások sikerének titka, hogy kormányai felismerték az innováció jelentőségét és felkarolták a start-up-kultúrát. Mindhárom országban léteznek állami támogatások, beleértve a Startup Vízumot is, amely lehetővé teszi EU-n kívüli cégalapítóknak, hogy itt hívják életre és fejlesszék vállalkozásukat. Lettország egy lépéssel még messzebbre is ment: alacsony egykulcsos tb-járulékot és személyi adómentességet vezetett be a start-up vállalkozások alkalmazottai számára annak reményében, hogy az vonzó lesz a cégalapítók és a magasan kvalifikált informatikus számára.
Alaposabban szemügyre véve a számokat, jól láthatjuk, hogy a Baltikum gazdasági súlyát meghaladóan teljesít, ami a startup-okat illeti. A cégek méretéhez képest magas finanszírozási arány és az erőteljes kormányzati támogatás még több nemzetközi sikert vetít előre a régióban.
(Leah Hodgson Enterprenuer Europe-on megjelent cikke alapján)