Magyarország startup-ökoszisztémája sokat fejlődött az elmúlt években, egyre többet hallhatunk hazai startupok sikereiről, rangos díjak elnyeréséről nem csak a régióban, de a tengerentúlon is. A sikerhez vezető úton rengeteg különféle kihívással, nehézséggel találhatják magukat szembe a startupperek, ezek egy része pedig a bukáshoz is vezethet. A Forbes összegyűjtötte a leggyakoribb buktatókat, ezeket vesszük most sorra!
1.Túl nagy alapítói csapat
Egy jó ötlet megvalósításához elengedhetetlen, hogy megfelelő szakemberekkel, társakkal vedd körül magad: társtulajdonosok, alapító tagok, barátok, tanácsadók, családi befektetők, ügyvéd… A csapat összetétele fontos szempont egy tőkebefektetési döntés meghozatalakor is. Ha viszont túl nagy az alapítói csapat, a konfliktusok könnyen problémákhoz vezethetnek, különösen, ha a tagok tapasztalatlanok. Saját meglátásunk, hogy idővel (akár két-három éven belül) az alapítók motivációja eltérő lehet és ha ez nem kerül jól szabályozásra már az együttműködés elején, akkor csak súlyos viták árán lehet rendezni a helyzetet. Az SZTA gyakorlatában van arra példa, hogy egy jó projektbe való befektetés azért nem valósult meg, mert az alapítók a term sheet aláírásakor próbálták egymás kárára rendezni az elmúlt hónapok munkájának értékét és ebből adódó potenciális exitbevételeket.
2. Túl magas önköltség
Az árképzés és a költségek mértéke nagyban meghatározzák egy startup sikerét. Nehézség, hogy a terméknek olyan árat sikerüljön szabni, amely fedezi a kiadásokat, ugyanakkor bevonzza a fogyasztókat. A világszerte ismert Walmart áruházlánc alapítója, Sam Walton szerint azonban még ennél is fontosabb, hogy a vállalkozás önköltsége ne legyen túl magas, ne egye meg a profitot: „Mindig jobban ügyelj a költségeidre, mint a versenyre.” Tapasztalatunk, hogy a befektetést követően az addigi nagyon feszes költséggazdálkodás a befektető viszonylag nagy összegű pénzének köszönhetően fel tud lazulni. Ekkor kell a befektetőnek átvenni a pénzügyi kontrollt.
3. Gyenge marketingterv
A potenciális fogyasztók elérése elengedhetetlen ahhoz, hogy valós bevételre tegyen szert a vállalkozás, ehhez pedig ismerni kell a célcsoportot. Fontos, hogy milyen csatornán próbálja az adott vállalkozás elérni a célcsoport tagjait, különösen akkor, ha szűkösek az anyagi keretek – ezért egy átfogó, professzionális marketingtervre mindenképp szükség van! Sajnos láttunk már olyat, hogy a marketing terv profi volt, mégsem növekedett az árbevétel. Mi volt az oka? Rosszul mérte fel a vállalkozás a célcsoportját és így hiába készített rájuk kiváló marketing tervet, kevés volt a siker.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
4. Műszaki szakember hiánya
Ideális esetben egy két-három fős alapítói csapat lefedi a sikeres vállalkozáshoz szükséges összes kulcsképességet, egy ilyen csapatot azonban nem egyszerű összeállítani. Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy legyen az alapítók között egy IT-szakember, különben nagy összegeket kell erre a munkakörre költeni, hiszen a vállalkozás nélküle valószínűleg nem maradna életben.
5. Elégetett befektetések
A befektetők számára értelemszerűen fontos, hogy a startupok milyen releváns eredményeket érnek el. Saját tőkebefektetési tapasztalataink alapján a legfontosabb, hogy időben felismerjük, ha kétségessé válik az elvárt hozam teljesülése, mert csak így módosítható az üzleti terv vagy tehető hatékonyabbá a működés.
6. A korai befektetők nem vesznek részt az újabb körökben
Ha a befektetők egyszer bizalmat szavaztak a vállalkozásnak, a későbbiekben viszont már nincs meg a kölcsönös elkötelezettség, valamilyen probléma állhat a döntés hátterében. Megoldást nyújthatnak többek között a negyedéves tájékoztatók, amelyben a befektetők informálódhatnak a startup fontos lépéseiről, ezzel erősítve a kapcsolatot és a bizalmat. Önmagában a tőkehiány viszont egyre kevésbé jelenthet gondot: a magyar tőkepiac bővülésének köszönhetően a vállalkozások egyszerűbben találhatnak forrást vagy inkubátorokat, így a jövőben még több startupnak lesz lehetősége ötleteik megvalósítására, valamint még több magyar vállalkozás érhet el nemzetközi sikereket. A fentiek mellett még egy szempontot látunk, ami valós problémát okozhat: a vállalkozás nem találja meg a valódi vevőjét. Ennek oka általában, hogy inkább termék vagy szolgáltatás oldalról indul a vállalkozás („kitaláltam valami nagyon jó dolgot”) és nem a piaci igényre adott választól. Erre az alapítói válasz sokszor az, hogy az emberek úgyis rájönnek az általa nyújtott megoldás nagyszerűségére és akkor ők lesznek a piacon az elsők, lefölözve a profitot. Sajnos ilyen céget még nem láttunk sehol a világban. Korábban szemléztünk 6 startupot, amelyek – úgy tűnik – sikeresen veszik az akadályokat, ez a bejegyzésünk itt olvasható.