Tudvalevő tény, hogy a bankok csak akkor nyújtanak hitelt, ha a kihelyezés pillanatában biztosak abban, hogy a hitelt igénylő vállalat törlesztéssel, vagy a fedezetek révén vissza tudja fizetni a szerződésben foglalt összeget. Ha azonban a vállalatnak nincs elég likviditása és nem tud megfelelő fedezetet felajánlani a banknak, a hitelnyújtás túl kockázatossá válik, a bank pedig eláll a megállapodástól. Az elmúlt években a bankok szigorúbb feltételekkel, sokkal kisebb kockázatvállalási hajlandósággal finanszíroznak olyan vállalkozásokat is, amelyeket pár éve még komoly versenyben sikerült megszerezniük. A bankok éppen ezért szeretnek tőkeerős vállalkozásoknak hitelt nyújtani. Természetesen a kockázatitőke-bevonáson átesett cégek is ide tartoznak.
Milyen hatással bír az erős tőkehelyzet a hitelnyújtásra?
A kockázati tőke ugyanolyan mértékben erősíti a cég tőkehelyzetét, mint a belső forrásból származó tőkeemelés, a különbségek elsősorban a tulajdonosi szerkezetből, illetve az exit lehetőségből fakadnak. A legfontosabb azonban a bank számára, hogy a cégbe friss pénz kerül, és ez kerül tőkeelemként a mérlegébe.
Egy tőkeerős cég számára, a tartós működés és a kedvezőbb pénzügyi helyzet következtében szélesebb a hitellehetőségek közötti választás lehetősége. Így a bankok ajánlatai közül olyan csomagok közül is választhat, amelyek feltételei nehezebben, vagy nem teljesíthetők egy olyan cég számára, amely nem tud stabil tőkehátteret és jó eredményeket felmutatni.
Milyen hatással van a tőkebefektető jelenléte a hitelnyújtásra?
A tőkebefektető azért dönt a tőkebevonás mellett, mert jelentős növekedési potenciált lát a célvállalatban. Természetesen nem hasraütésre, vagy becslés alapján tekint lehetőségként a cégre. A szerződés egyes pontjaiban való megállapodás előtt a tőkebefektető átvilágítja a céget, amelynek során áttekinti az üzleti stratégiáját, szerződéseit, jogi helyzetét, tulajdonosi szerkezetét és megvizsgálja a piaci lehetőségeit. Ha a cég megfelel a szakmai, piaci és jogi feltételeknek, a megállapodás létrejöhet. Az átvilágítás tehát a bank számára is egy megbízhatósági, hitelességi mutatóként szolgál. A tőkebefektető pedig – aki fedezet hiányában ugyanolyan kockázatot fut, mint a tulajdonosok – egy újabb bizonyosság arra, hogy a működés kontrollált lesz.
Azáltal, hogy a tőkebefektető a tulajdonosi szerkezet részévé válik, tulajdonosi címet kap, így ekképpen fog gondolkodni és tervezni is. A céget nem csupán külső szemlélőként látja, döntéshelyzetben szavazati-, illetve vétójoga is van, és akár operatív szinten is tisztában van a cég működésével, rendelkezik mindazokkal az információkkal, amelyek az alapító tulajdonosok birtokában van. A befektető személye garanciát jelent arra, hogy a cég elsődleges érdeke a folyamatos működés és a profit elérése. A banknak tehát nem kell attól tartania, hogy a hitelszerződés megkötése után a cég hirtelen változtat stratégiáján, működésén. A befektető ugyanakkor sokkal többet lát a cégből, mint a bank, így a hitelező biztos lehet abban, hogy a befektető a negatív eseményekre sokkal gyorsabban reagál. Ez jelentősen csökkentheti kockázatát.
A tőkebefektető jelenléte természetesen a fedezeti oldalt nem veszélyezteti, tekintettel a tőke természetére. A hiteligénylés a befektető beleegyezésével történik, így a hitelszerződésben foglalt feltételekre is rálátása van. Azzal, hogy tulajdonossá vált, ő is ugyanúgy vállalja a kockázatot. A bank így ezen a téren sem észlelhet veszélyt.
Miért érdemes tőkeerős vállalatoknak hitelt nyújtani?
A 2008-ban kezdődő válság rendkívüli mértékben gyengítette a vállalatok jövedelemtermelő képességét, ezzel párhuzamosan a hitelfelvevő képességük is jelentős mértékben romlott. Ilyen helyzetben a cégek a hitel helyett más finanszírozási források után néztek, amely lökést adhatott a kockázatitőke-piacnak is. Azonban a kockázati tőke, mint már korábban is írtuk, nem zárja ki, középtávon inkább segíti a többi finanszírozási módot. A hitel iránti igény nem feltétlenül tűnik el a tőkebevonás után, sőt a tőke felhasználása új távlatokat, fejlődési ívet nyit a cégek előtt. Ezért ismét visszakerülhetnek a hitelintézetek horizontjára azon cégek is, amelyek már sikeresen igényeltek forrást korábban, de átmenetileg túlfeszítetté vált volna hiteloldali finanszírozásuk egy újabb hitelfelvétellel, most azonban újra képesek ezen források hatékony felhasználására és visszafizetésére is.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]