Májusban kezdte meg működését a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. sorban negyedik alapjaként a hazai középvállalati szféra tőzsdére lépésének támogatása céljából jött létre. Az alapkezelő legfrissebb alapjának legfontosabb ismérveit mutatjuk be az alábbiakban.
A kezdetek
A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap a Budapesti Értéktőzsde komplex tőzsdefejlesztési programjának egyik fontos pilléreként jött létre, az Xtend piac, a ELITE képzési program és a Mentoring Program mellett. A 13 milliárd forintos keretösszeggel induló tőkealap kezelőjének nyilvános pályázat keretében választotta a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t a Nemzetgazdasági Minisztérium (ma Pénzügyminisztérium).
Az alap célja
A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap iparágtól függetlenül olyan vállalkozásokba fektet, amelyek vállalják a BÉT Xtend piacon való 12-24 hónapon belüli megjelenést és középtávú célja a nyilvános kibocsátás. A tranzakciók jellemzően 1 milliárd forint körüliek lesznek, de akár 2 milliárd forintos tőkebefektetéseket is megvalósíthat az Alap.
Az Alap egyik sajátossága – és egyben vonzó tulajdonsága –, hogy a nagy befektetési összeg ellenére kizárólag kisebbségi tulajdonrészt szerez a finanszírozott társaságokban és csendestársként viselkedik. A tőzsdére lépéshez szükséges tőke fennmaradó részét a kötelező jelleggel bekapcsolódó egy vagy több – szintén versenyeztetéssel kiválasztott – privát társbefektető biztosítja.
A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap forrásai olyan, Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági térségben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalatok számára érhetőek el, amelyek részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működnek.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A tőkebefektetéseknek elsősorban a fejlesztést és a növekedést kell szolgálniuk, valamint, hogy megteremtsék a nyilvánosság feltételeit. Ilyen lehet például a menedzsment kiegészítése, az IT-rendszer kiépítése, a jogi környezet rendbetétele vagy akár az imázs fejlesztése.
A befektetés menete
A projekt üzleti tervének véglegesítésével és a term sheet aláírásával – a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. többi alapjához hasonlóan – a külső szakértőkből álló befektetői bizottság elé kerül. Amennyiben a projekt megfelel a befektetési politikának, illetve vonzó üzleti ajánlat, akkor következik a jogi, a pénzügyi és adott esetben a szakmai átvilágítás. A végső döntést pedig az igazgatóság hozza meg.
Fontos kritérium, hogy szabályozott piacra bevezetett cégbe, így a BÉT Prémium és Standard kategóriáiban bent lévő vállalatokba nem fektethet az alap. A BÉT Xtenden jegyzett cégekbe (mivel az nem szabályozott piac, hanem MTF platform), valamint a tőzsdén kötvénnyel jelen lévő vállalatokba viszont megvalósíthat tőkebefektetéseket. Új kibocsátás során szintén jegyezhet részvényeket az Alap, függetlenül attól, hogy a főpiacra vagy a BÉT Xtendre történő bevezetésről van szó.
| A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap főbb ismérvei | |
| Az alap mérete | 13 milliárd Ft |
| Az alap futamideje | 2030 |
| A befektetési időszak vége | 2021 |
| Befektetési régió | Országos |
| Befektetési termék alapja | Általános Csoportmentességi Rendelet 21. cikk |
| Befektetési méret | Max. 4,5 milliárd Ft (de legfeljebb az alap 15 százalékáig) |
| Maximális futamidő | 5 év |
| Átlagos tartási idő a tranzakcióknál | 3-5 év (pre-IPO esetében 24-36 hónap) |
| Részesedésszerzés nagysága | Max. 49% |
| Befektetésnél a kiváltási tőke aránya | Max. 25% |
| Elvárt hozam | Projektfüggő |
| Elvárt privát társbefektetői részvétel | 10-60% a célvállalattól függően |
Előreláthatólag az alap már idén aktív közreműködője lesz a vállalatok tőzsdei megjelenésének – a tervek szerint idén 4 tranzakciót bonyolíthat le, ezek között lesz pre-IPO, a BÉT Xtenden való megjelenés és egy IPO is. Ezen befektetések összértéke a becslések szerint 2-2,5 milliárd forint lesz.