Egyre többet lehet arról hallani, hogy deklarált gazdaságpolitikai cél a kis- és középvállalkozások szabályozott piacra lépésének könnyítése. E cél érdekében egyrészt a Budapesti Értéktőzsde létrehozta a BÉT Xtend platformot, másrészt a vállalkozások a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. új tőkealapja, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap forrásait is igénybe tudják venni a bevezetés megkönnyítése érdekében. Az Xtend Magyarországon eddig nem látott módon egyszerűsíti a forrásbevonást, amihez azonban számos nemzetközi példa szolgál alapul. Az ilyen kkv-piacokat a „hagyományos” tőzsdei piacokkal ellentétben multilaterális kereskedési platformoknak (MTF) hívjuk. Az alábbi cikkben a Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda az MTF legfontosabb jellemzőit gyűjtötte össze.
A kis- és középvállalkozások állítják elő hazánkban a nem pénzügy üzletgazdaságban létrehozott hozzáadott érték több mint felét, a foglalkoztatásban pedig részarányuk – az uniós átlagot meghaladva – mintegy 70 százalék. A kkv-k szerepe döntő az ingatlanügyletek, a szakmai tevékenységek és az építőipar területén, ahol a munkahelyek több mint 90 százalékát adják. A magyar gazdaságban betöltött és kiemelten fontos szerepük ellenére a hazai kkv-k legnagyobb kihívása mind a mai napig – hasonlóan európai uniós társaikhoz – a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nehézsége, mivel nem rendelkeznek megfelelő biztosítéki elemekkel.
A kkv-k növekedésének másik akadálya szerte Európai Unióban az, hogy a hitel típusú finanszírozást megfelelőbbnek tekintik a tőke (equity) típusú finanszírozási formákhoz képest (pl. angyalbefektetések, crowdfunding vagy kockázatitőke-invesztíciók). Ezt jól mutatja az Európai Központi Bank felmérése a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának a lehetőségeiről. A felmérés alapján a kkv-k vagyonmérlegeinek tételeinél, a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között továbbra is a banki hitel- és pénzügyi finanszírozás egyéb formái találhatóak meg, annak ellenére is, hogy ezen finanszírozási formák növelik a társaság kitettségét és sebezhetővé teszik őket egy gazdasági válság vagy pénzügyi összeomlás esetén.
Ezen akadályok áthidalására került és kerül egyre inkább előtérbe az Atlanti-óceán mindkét partján az equity típusú finanszírozási lehetőségek egy új formája, a kkv-tőzsde, amely pénzügyi krízis idején is stabilitást nyújt a vállalkozás számára és szignifikánsan kisebb kitettséget eredményez, mint a hitelfinanszírozás.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A platform lényege, hogy egyes kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró kkv-k, amelyek tőkét kívánnak bevonni például termékük vagy szolgáltatásuk fejlesztése érdekében, a társasági részesedéseiket egy ún. másodlagos tőzsdére (MTF) vezetik be. Teszik mindezt azért, mert az elsődleges tőzsdére való belépésre – a bevezetési követelmények miatt – még nem állnának készen (pl. financiális, szabályozási vagy adatközzétételi szempontból). Ezen nyilvános piacra belépő kkv-k részvényeit pedig általában kockázatkedvelő hozamvadászok vagy intézményi befektetők vásárolják meg, ezáltal tőkéhez juttatva az adott céget.
Hasonló alapelven működő tőzsdék már fellelhetőek szerte a világon: az Egyesült Királyságban 1995-től (Alternative Investment Market – AIM), Lenegyelországban 2007-től (NewConnect), Kínában 2009-től (ChiNext), Taiwanban 1994-től (GreTai Securities Market), Indiában 2012-től (NSE IndiaEmerge), Kanadában 1999-től kezdve (TSX Venture Exchange).
Legfontosabb jellemzőiket összeszedve az alábbi különbségek jellemzik a szabályozott alapokon működő tőzsdéket és a kkv-tőzsdét:
|
Kkv-tőzsde |
Hagyományos tőzsde |
| Kevésbé kiterjedt szabályozási rendszer | Nemzeti hatóság által szigorúan szabályozott a piac |
| Információs tájékoztatót („prospectus”) kell csak készíteni a bevezetés alkalmával, amely átfogó, pontos és vonzó képet ad a cégről | Kötelező a kibocsátási tájékoztató (tőkeszerkezet, stratégia, pénzügyi információ stb.) |
| Egyszerű és gyors adminisztrációs eljárás és bevezetési követelmények jellemzik | Szigorúak az adminisztrációs követelmények, valamint nagy az eljárási teher |
| Enyhe riportolási követelmény jellemzi | Szigorú a folyamatban lévő jelentések közzététele |
| Kevesebb pénzügyi előzmény szükséges és alacsonyak a számviteli standardok | Hosszabb pénzügyi előzményekkel és szigorú számviteli standardokkal való rendelkezés követelménye |
| Adózási ösztönzőkkel való támogatás | Kizárt az adózási ösztönzők alkalmazása |
| Kisebb a befektetői bázis (intézményi és kiskereskedelmi befektetők – pl. magánszemélyek) | Széles körű befektetői bázis, főként szabályozott intézményi befektetők (pl. nyugdíj- és biztosítási alapok) jelenléte jellemzi |
| Magasabb befektetési és likviditási kockázat | Alacsony befektetési és likviditási kockázat |
| Potenciálisan nagy növekedésű vállalatokat céloznak a „vásárlók”, amelyek a start-up vagy early stage fázisban vannak és a „vásárlók” legfeljebb pár millió forint nagyságrendű összeget hajlandóak kockáztatni | Fejlett szakaszban lévő vállalkozásokat céloznak és a befektetett összeg több millió forint nagyságrendtől kezdődik |
| Olyan kkv-k vesznek részt, amelyek innovatív szektorban dolgoznak, úgy mint pl. IT, média, telekommunikáció, biotechnológia, környezetvédelem, alternatív energia |
Különböző ágazatokban működő cégek vesznek részt |
Amennyiben a két piactípus teljesítményjellemzőit kell összevetni, úgy a kkv-tőzsdét az alábbiak jellemzik:
- általában szignifikánsan kisebb osztalék és piaci kapitalizáció,
- finanszírozás mérete kisebb,
- likviditása, amely a forgalommal mérhető, kisebb az elsődleges piachoz hasonlítva,
- a piac dinamikája az új tőzsdei jegyzések arányában mérhető (új bevezetések a teljes kibocsátói számhoz képest),
- az innovativitása a jegyzett társaságok ipari jellemzőivel mérhető.
A kkv-k számára a fenti szempontokon kívül további okból is hasznos lehet a kkv-tőzsdén való részvétel, azaz a részvényeiknek nyilvános piacon történő értékesítéséből befolyó finanszírozás ezen formája, ugyanis ezáltal az adott kkv nagyobb befektetői kört tud megszólítani, könnyebben juthat finanszírozáshoz, ezáltal pedig diverzifikált tőkeszerkezetet tud kialakítani. Hangsúlyozandó, hogy a kkv-tőzsdék is nyilvános piacok, így funkcionalitásukban ugyanazt nyújtják, mint a hagyományos tőzsde (forrásbevonás), de általános értelemben vett szabályozottsági szintjük alacsonyabb.
Kíváncsian várjuk, hogy kik lesznek az első Xtend kibocsátók és még kíváncsibbak vagyunk arra, hogy a program képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket.