Mit rontanak el a hazai kkv-k pályázat benyújtásakor?

Mit rontanak el a hazai kkv-k pályázat benyújtásakor?

Mit rontanak el a hazai kkv-k pályázat benyújtásakor? 2560 1440 SZÉCHENYI ALAPOK


Pályázat írásA magyar kis- és középvállalkozások fele pályázna uniós forrásokra, ami nem meglepő, hiszen a vissza nem térítendő forrás számos egyéb pénzügyi forrás (pl. kockázati tőke, hitel) kiegészítéseként is szolgálhat, ráadásul 2015-től egyre több pályázati lehetőség nyílik meg a cégek előtt különböző célok finanszírozására – derül ki egy friss kutatásból. A felmérés eredményei azonban egy érdekes pályázási módra is felhívják a figyelmet, ami nem biztos, hogy sikert jelent a vállalkozás számára, ráadásul jelentős mértékű elpocsékolt pénzt és időt is jelenthet.

A kutatás szerint több vállalkozó ahelyett, hogy az üzleti tervében szereplő beruházások, fejlesztések és piacbővítések finanszírozásához keresne megfelelő uniós pályázatot, gyakran a kiírt pályázathoz próbál eszközbeszerzést igazítani. Tehát akkor is indul egy jelentős összeggel kecsegtető tenderen, ha az üzleti terv, a kidolgozott stratégia vagy a közép- és hosszútávú célok nem tartalmazzák az adott lépést. Természetesen az üzleti terv rugalmas átalakítása akár sikerrel is járhat, ám aki letér a korábban alaposan kidolgozott útról, az akár többet is kockáztathat, mint egy (újabb) elbukott pályázatot.

Bár az uniós pályázatok beadási határideje a meghirdetéskor akár egy-két éves periódus lehet, a nagy kereslet miatt nem szabad ráérősen hozzáállni, mert több esetben zártak be nagy érdeklődésre való tekintettel egy-egy kiírást egy-két hét vagy nap alatt. Ahogy ezt például egy nyáron meghirdetett kiírás, a „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése című felhívás esetében is láthattuk, a keret szeptemberben kimerült, így hiába lehetett volna 2017-ig pályázni, a gyorsabb, felkészültebb cégek előnyt élveztek. Ilyenkor általában azok a vállalkozások tudják hamarabb beadni jelentkezésüket, akik eleve olyan beruházások finanszírozására pályáznak, amelyek már terveik között voltak, vagy amelyekre már eleve keresték a szükséges forrásokat és felkészültek a pályázat gyors elkészítésére.

Azoknak, akik a kiírt pályázat mentén igyekeznek feladatokat meghatározni, egyrészt jelentősen több időre van szükségük az bizonyos újratervezések, a stratégia újraalkotása miatt, másrészt az egyébként számukra kevésbé releváns pályázati anyag elkészítéséhez további anyagi forrásokat lehet szükséges felszabadítaniuk (pl. külső tanácsadás, pályázati anyag összeállítása). Más szóval, a vállalkozásnak nem az elérhető külső források elnyerése köré kell építkeznie, épp ellenkezőleg, olyan vállalkozást kell építeni, amely vonzza a külső forrásokat.

Ugyanígy igaz ez azokra a startupokra is, amelyek jobbára nulla év működéssel és tapasztalattal rendelkeznek. A vállalkozónak nem azért kell létrehoznia egy céget, és nem aszerint kell felépítenie a céget, hogy épp milyen elérhető források vannak, hanem a működésből eredő eredményekre épülő célokat kell előbb meghatározni, és az ezekre épülő érvekkel felvértezve kell tárgyalni a forráskibocsátónál, legyen az kockázati tőke, pályázati forrás vagy akár banki hitel. Tőkebefektetőként ezt még inkább meg tudjuk erősíteni: a határozott, motivált vállalkozó mindig nagyobb eséllyel indul nálunk, mint az, aki előbb feltőkésítené vállalatát, és csak aztán kezdene el gondolkodni azon, hogy mit is tegyen a pénzzel. A tanácsunk tehát, hogy nem kell minden egyes lehetőséget megragadni, ha túl nagy kerülőutat kell tenni az elnyeréséért. Inkább érdemes a célokra koncentrálni, és csak a tervekhez illő forrást felkutatni.

A kutatásból továbbá kiderül, hogy a pályázni kívánó vállalkozások többsége külső szakértőt is igénybe venne. A 2015-től induló pályázati ciklus kiírásai sokkal inkább az érdemi, megalapozott fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, amihez szükség lehet külső erőforrásokra is. Ráadásul a cégek egyre jelentősebb része kíván a termelékenységét javító, elsősorban eszköz- és telephelyfejlesztést támogató forrásokra pályázni. Egy komolyabb pályázat elnyerését, de akár banki hitel felvételét is gyakran megkönnyíti, illetve tőkefelszívó-képességét pedig erősíti, ha a cég tőkeinjekciót kap kockázati tőke formájában, amelyhez jobb esetben egy pénzügyi területen tapasztalt befektető is társul. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, az egyes pénzügyi források nem helyettesítik, hanem kiegészítik, sőt erősítik egymást, így a pályázat mellett a bankhitel-, a tőke- és a garanciatermékeket is érdemes felhelyezni a forrástérképre.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]