Magyarország adórendszerét tekintve 2019 óta szignifikáns változások mentek végbe a hazai vállalkozói szférában. A magyar kkv-k erősítése – mely már évek óta fontos részét képezi a kormány gazdaságpolitikájának – a vállalatok adózási körülményeinek optimalizálását is magába foglalja. Jelen bejegyzésünkben a vállalatbarát adórendszer jellemzőit járjuk körbe.
Hazai vs. nemzetközi vállalati adórendszer
Az amerikai Tax Foundation idén is összeállított egy listát az OECD országok adórendszereinek versenyképességéről, amely kimutatásban a magyar adófeltételek a 14. legversenyképesebbnek bizonyultak olyan államok közt, mint Ausztria, Japán, Kanada vagy Új-Zéland. A kutatás alapján 2017 óta 3 helyezést javított az ország, maga mögött hagyva Kanadát és Németországot is. Ez az eredmény a vállalati adózás, egyéni adózás, általános forgalmi adó, nemzetközi adózás és a vagyonra, tulajdonra vonatkozó adófajták együttes pontjainak kombinációit vette számításba. Az említett tényezők közül a vállalati és a nemzetközi adózás kategóriájában a legjobb helyezést szerezte meg Magyarország, mely nagyban hozzájárul az átlagon felüli versenyképességhez.
A vállalati adózás szempontjából kedvező, hogy a hazai 9 százalékos társasági adó (TAO) 2017 óta a legalacsonyabb a vizsgált államok közül. A kategóriára ezen felül jelentős befolyással bír a vállalati adórendszernek való megfelelőképesség, illetve az adóügyi ösztönzők is, különös tekintettel a szabadalmi jogokat birtokló és K+F tevékenységet végző vállalatok esetében. Ezen szempontok alapján Magyarország rendelkezik a 4. legjobb vállalati adórendszerrel az OECD országok közül.
A nemzetközi vállalati adók tekintetében is látványos eredmény született. Mind az osztalék- és tőkeadóztatás, mind pedig a forrásadó esetében a hazai adórendszer az OECD országok közt az első helyen végzett; viszont a nemzetközi tevékenységeket érintő előírások a 12. helyre kerültek, így összességében Magyarország a 2. helyet foglalta el a kategóriában.
Az általános forgalmi adó (35. hely), az egyéni adózás (8.), és a vagyont érintő adóztatás (25.) kategóriáit illetően akad még tér a fejlődésre, azonban az összesített versenyképesség meghaladja az átlagot.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A beruházások további serkentése
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a beruházási tevékenység 17 százalékos növekedéssel az ország eddigi legmagasabb szintjére került 2018-ban, amely 2019-ben még tovább emelkedett. Ez többek közt a vállalkozások árbevételének és nyereségének növekedésével járó kapacitásnövelésének köszönhető, amely a 2018-as beruházások 51 százalékáért felelős.
Ezt a növekedési tendenciát támogatja, hogy az adórendszer kedvező lehetőségeket biztosít a további bővülést tervező vállalatok számára. A fejlesztési adókedvezmény értékhatárát a kormány fokozatosan, évenkénti lépcsőkben kívánja csökkenteni a kis- és középvállalkozások számára. A középvállalkozások számára 500 milló forintról először 400-, majd 200 és 100 millió forintra csökken 2022-re, a kisvállalkozások számára pedig 300, 100, majd 50 millió Ft lesz az a jelenértékben számított értékhatár, amelytől a vállalat a fejlesztésre számított adónak a 80 százalékára adókedvezményt vehet igénybe. Ezen felül pedig, amennyiben pénzügyi intézményi hitelszerződés megkötésével szerez be vagy állít elő adott kkv tárgyi eszközt, az adóévben fizetett kamat összegének megfelelő adókedvezményt vehet igénybe.
Adómegtakarítási lehetőség a kooperatív cégek számára
Szintén idei újdonság, hogy a vállalkozások csoportos társasági adóalanyt hozhatnak létre. A csoportban legalább két, azonos számviteli rendszerrel, azonos mérleg-fordulónappal és azonos könyvvezetési pénznemmel működő adózó vehet részt abban az esetben, ha közöttük legalább 75 százalékos elfogadó szavazati arányú, kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. Ez azoknak a csoportosuló vállalkozásoknak éri meg leginkább, amelyek közül valamelyiknek negatív az adóalapja, hiszen ez akár 50 százalékig beszámítható a pozitív adóalapba, ez pedig jelentős adómegtakarításhoz juttathatja őket.
Pozitív változás a K+F szektorban
A K+F vállalkozások közvetlen költségei adóalap-kedvezményként csökkentik a társasági adóalapot. Az idei évtől, de akár 2018-ra visszamenőleg is kérvényezhető, hogy a kutatás és fejlesztési tevékenységet folytató szolgáltató cégek és szolgáltatásaikat igénybe vevők osztozhassanak a tevékenység közvetlen költségein, ezzel megállapodás szerint elosztva egymás között az adókedvezményt is.
Az innovációhoz, a K+F tevékenységhez és a sikeres kkv fejlesztésekhez a befektetési alapok nagy segítséget nyújthatnak. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkealapja révén eddig több mint 100 tranzakcióval támogatta a hazai kis- és középvállalatok növekedését. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára biztosít kockázati tőkét, az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztéseket és a digitalizációs törekvéseket, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja, míg a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános piacra lépését segíti.