Mint ismeretes, a JEREMIE-alapok, illetve a Széchenyi Tőkealap is 2015 decemberéig fektethet be tőkét hazai kis- és középvállalkozásokba, elősegítve azok különböző fázisú növekedését. Ez alaponként több milliárd forint értékű tőkét jelent, az SZTA esetében például összesen mintegy 13 milliárdot, amelyből már közel 10 milliárd forint kihelyezésre került. Valamennyi alap jelenleg is épp azon dolgozik, hogy az európai uniós források minél több olyan vállalkozáshoz eljussanak, amelyek esetében hosszú távú értéknövekedéssel és magas jövedelmezőséggel lehet számolni. A decemberi befektetési határidő azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak már nem kell számolni újabb finanszírozási programokkal.
Az SZTA tőkeprogramja kiváló példa arra, hogy Magyarországon számos ígéretes vállalkozást lehet találni, de a JEREMIE-program is már túl van az első sikeres exiteken. Öt éve, amikor az első JEREMIE-alapok megkezdték működésüket, még nem lehetett tudni, hogy lesz-e elegendő célpont a nyolc alapkezelő számára. Már akkor látszott, hogy nagyon sok ígéretes projekt található Magyarország-szerte, így az alapkezelők száma jelentősen megnőtt, megtöbbszörözve a kínálatot. Magyarország ugyanakkor kisméretű piac, amelynek tőkefelvevő képessége korlátozott. Nagyon sok az ígéretes, seed és korai fázisú startup, de a piac méretét nem szabad túlbecsülni, ugyanis a bőséges kínálat akár ahhoz is vezethet, hogy olyan cégek is forráshoz jutnak, amelyek hozamnövelő képessége kérdéses. Éppen ezért szükséges, hogy a kínálat mind mennyiségben, mind minőségben a kereslethez alkalmazkodjon.
Kevéssel a JEREMIE-program után, 2011-ben indult útjára a Széchenyi Tőkealap, amely eltérő konstrukcióban, elsősorban több éves múlttal rendelkező, illetve a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozási körbe kezdett el uniós forrású tőkét befektetni, később folyamatosan újabb tényezők mentén (pl. induló vállalkozások, társbefektetői konstrukció) vonva be újabb rétegeket a célcsoportba. A programhoz több száz hazai kkv kívánt csatlakozni, és már mintegy 70 vállalkozás mondhatja el magáról, hogy az SZTA portfóliójába tartozik, a további befektetésekről való tárgyalások pedig folyamatosak. A piac felmérése után jól látszik, hogy a 2015 végéig tartó időszak nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi esetben befektetésre kerüljön sor, vagy másképp fogalmazva az Alapnak várhatóan néhány olyan vállalatnak is nemet kell mondania, amely nagyobb tőkekeret vagy hosszabb befektetési időszak mellett a portfólió értékes tagját tudná képezni.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A vállalati piac tehát az elmúlt öt évben megmutatta magát. Jól látszik, hogy igény van az értékteremtő képességű uniós tőkeforrásokra, ugyanakkor megfelelően fel kell mérni, mekkora a célcsoport, és mekkora tőkeösszeg felhasználása helyezhető kilátásba. Bár 2016-tól több tőkebevonási lehetőség is bezárul a vállalkozások előtt, nem szabad abbahagyni a szakmai kapcsolatok, fejlődési irányok keresését, ugyanis újabb tőkealapok és finanszírozási programok indulása esetén jelentősen nagyobb eséllyel indulhatnak. A befektetési időszakokon kívül is érdemes nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy a következő alkalomkor a tőkebefektetők már szakmailag és üzleti szempontból felkészült vállalkozásokkal találkozzanak. Ezek az erőfeszítések a későbbiekben megtérülnek, ugyanis az újabb tőkeprogramok elindulásakor a befektetők az előző öt év tapasztalatát felhasználva várhatóan még tudatosabban fogják keresni a potenciális partnereiket.
A befektetők és a vállalkozók számára azonban van még egy igen jelentős célcsoport: a magyar fejlesztéspolitika. Azzal, hogy többezer vállalkozás számára visszatérítendő forrásokat ad a rendszer (legyen az akár hitel, akár tőke vagy garancia), jelentősen megnöveli az elkölthető kereteket, így egy euró közösségi forrás nem egyszer, hanem többször hasznosulhat. Akkor lehet kevés pénzből sokat fejleszteni, ha többször oda tudjuk adni, és erre a tőkebefektetés kiváló lehetőség.