Akár kétszáz évbe is beletelhet, amíg a nyugat-balkáni államok felzárkóznak az Európai Unió tagállamainak életszínvonalához, amelyhez csatlakozni vágynak – jegyezte meg az EBRD év elején napvilágot látott jelentése, amely alapvető gazdasági reformokat sürgetett. Ezzel együtt abban reménykednek, hogy a digitális vállalkozások felgyorsíthatják a Nyugat-Balkán gazdasági növekedését, ami új perspektívákat nyithat az európai startup-világ előtt.
Valentina Cullmann az entrepreneur.com portálon elemezte a WB6, a Nyugat-Balkán hat országának – Albániának, Bosznia Hercegovinának, Macedóniának, Montenegrónak, Szerbiának és a nemzetközileg csak részben elismert Koszovónak – a gazdasági lemaradását. Ezekben az országokban a Nemzetközi Valutaalap statisztikái szerint az egy főre jutó GDP mindössze a fele a 11 kelet-európai EU-tagállaménak, és mindössze egynegyede az EU legfejlettebb nyugati államaiénak.
Ennek ellenére Belgrádtól Pristináig kialakult a startup-központok innovációs ökoszisztémák hálózata, amelyek a régió országait a gazdasági felzárkózásra sarkallhatja. A 2017-es Akcelerátor ABC több mint 1200 startupot számolt össze a hat országban, és számuk egyre nő. A legfontosabb szereplő kétségkívül a szóban forgó cégek felét adó Szerbiáé, de a többi országban is kialakult már egy startup közösség és valamilyen egyszerűnek mondható, támogató ökoszisztéma.
Bosznia Hercegovinában például kialakulóban van egy digitális startup hub. Mostarban, az ország leginkább megosztott városában három éve alapították a Spark Digitális Akcelerátort, hogy összegyűjtse a fiatal vállalkozókat. Időközben olyan sikersztorik indultak útnak, mint az NSoft-é is, amely egyszeriben elhelyezte Bosznia Hercegovinát a térkénen. Az online játékokra és sportfogadásra szakosodott startupot a Deloitte nemzetközi tanácsadó Európa ötödik leggyorsabban növekvő startupjának nevezte.
Alig egy határral arrébb, Montenegróban 2016 szeptemberében nyitotta meg kapuit a tudományos és technológiai park részeként működő és a kormány kedvenc stratégiai projektjének számító Technopolis Vállalkozói Központ. Az intézmény jelenleg az ország 14 elsőgenerációs startapját támogatja, de a szándéka szerint Montenegro technológiai és innovációs élvonalába kíván kerülni.
Még délebbre haladva, Macedóniában, a szkopjei Social Innovation Hub életre hívásában az ENSZ szakosított szerve, az UNDP segédkezett, a jövőben pedig a helyi önkormányzat fogja működtetni. Macedónia üzleti szempontból az egyik legnehezebb országnak számított, de nemrégiben a 11. helyre ugrott a Világbank Ease of Doing Business jelentésében – megelőzve Észtországot és Németországot is.
Különösen az elmúlt néhány évben olyan élénk vállalkozói környezet alakult ki, amely még a régió szakértőit is meglepte. Köztük Mila Marinkovicot is, aki a SEED Forum tanácsadója, és az EU valamint az OECD szakértőjeként a kelet-európai vállalkozói és innovációs ökoszisztémák alapos ismerője. Szerinte a régió még mindig rengeteg támogatáshoz jut nemzetközi donor-szervezetektől, egyre több helyi vállalkozó vág bele startup-kezdeményezésekbe. „Úgy tűnik, hogy a kormányzati és a magánszervezetek fontosnak tartják az innováció és a vállalkozás jelentőségét hangsúlyozni, és az elmúlt két évben könnyebben lehet inkubátorházakat és co-working munkahelyeket létesíteni.”
A vállalkozók helyzete is könnyebbé vált. „A legnagyobb kihívás mind a hat ország vállalkozói számára, hogy finanszírozáshoz jussanak” – mondja Marinkovic. A másik problémás terület az oktatás, sokan azt emelik ki, hogy jobban hozzá kellene idomítani a piaci igényekhez.
Az EBRD februárban közölt jelentése szerint a WB6 országok fiataljainak mindössze 28 százaléka vesz részt üzletfejlesztési képzésen, és mindössze 22 százalékuk jut finanszírozáshoz. Különösen Bosznia Hercegovinában nehéz a fiatal vállalkozók helyzete, körülük mindössze 13 százalék jut finanszírozáshoz és csak 8 százalékuk képzéshez, ami az EBRD működési területén a legrosszabbnak számít.
Ezzel együtt új szerepkörök alakulnak ki a régió dinamikusan fejlődő fiatal digitális vállalkozói számára. Macedóniában Nina Angelovska és Zarko Dimitriski felkerült a Forbes 2018-as „Európa harminc 30 év alatti vállalkozója” listájára. Angelovska Macedónia első nagybani online piacát, a Grouper-t alapította, amelyhez immár 2500 kereskedő csatlakozott és 170 ezer regisztrált felhasználója van. Zarko Dimitrioski egykori tévés műsorvezető az Eden na Eden marketingügynökség alapítója pedig elnyerte a Macedón Vállalkozásfejlesztési Alapítvány „Az év vállalkozója” díját.
A régió gyakran hiányos technikai infrastruktúrájának fejlesztését számos állami beruházások igyekszik pótolni. Remélhetőleg ezek hozzájárulnak majd a digitális átalakulás és a vállalkozói innováció ösztönzéséhez is. Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón az egyik leginkább hangsúlyozott témakör a digitális összeköttetés volt, az EU 30 millió eurónyi forrást ajánlott fel a Nyugat-balkáni Beruházási Keretmegállapodás (WBIF) keretében a szélessávú internet-hozzáférés kiépítésére.
Kialakul-e valaha is a Nyugat-Balkánon egy Szilícium-völgyhöz hasonló vállalkozói klaszter, ahogy a Duna-medencével kapcsolatban is fogalmazódtak meg ilyen várakozások?
Ezt talán túlzás volna állítani, minthogy a WB6 régióban a vállalkozások még kétségkívül gyerekcipőben járnak. Ugyanakkor a Framenek, ennek a szerb startupnak tavaly 16 millió dollár tőkét sikerült bevonnia olyan befektetőktől, mint például a Bain Capital és a Microsoft, ami világos üzenet volt: a Nyugat-Balkán ambiciózus, vérbeli vállalkozók otthonává vált, a régió pedig érdemes a globális vállalkozói ökoszisztéma figyelmére.