Ötletekből és kreativitásból nincs hiány a magyar fiatalok körében, ugyanis több mint felüknek van már olyan elképzelése, amelyre valamilyen vállalkozást építene – derült ki a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából a Pulzus által készített reprezentatív felmérésből. Ezen kívül még pénz és bátorság szükséges szerintük egy start-up elindításához, ezekkel kapcsolatban viszont már nem olyan rózsás a helyzet: sokan bizonytalanok abban, hogy honnan szereznének pénzt a vállalkozásukhoz, illetve nem mernek kockáztatni.

A kutatás a 18-35 év közötti korosztály attitűdjét, preferenciáit vizsgálta a vállalkozói léttel kapcsolatban. Az eredményekből az derül ki, hogy a legtöbb fiatal (67%) hallott már a startup fogalmáról, a legtöbben (40%) a médiából. Magyar startupokról a legtöbben sajnos keveset tudnak, de a Prezi, a Ustream és a LogMeln neve sokak számára ismerősen csengett. Ezt a vállalkozási formát egyébként igen kedvezően ítélték meg a kérdezettek, csak 15% mondta azt, hogy nem alapítana startupot, a fiatalok nagy részét azonban vonzza a vállalkozásban rejlő potenciál, például a jövedelmezőség (30%) és a függetlenség (39%), miközben úgy gondolják, tisztában vannak a kihívásokkal is. Alkalmazottként csak a fiatalok 24%-a képzeli későbbi életét, a legtöbben (66%) saját vagy családi kézben álló vállalkozásban tevékenykednének szívesen. A válaszadók szerint egy startup felépítéséhez az ideális a 21-30 éves életkor – eszerint hamarosan neki is kellene fogniuk a terveik megvalósításának. Úgy gondolják, hogy ehhez elsősorban kreativitásra, pénzre és bátorságra van szükségük.

Ötletekben pedig nincs hiány, a felmérésben résztvevők közel kétharmada kigondolt olyan koncepciót, amire valamilyen jól működő vállalkozást lehetne építeni, és zömük a családjukkal vagy barátaikkal is szokott beszélgetni ilyen témákról. A legtöbben (17%) technológiai vagy mérnöki területen indulna el a startuppal, 13% pedig valamilyen kereskedelmi irányban keresné a vállalkozási lehetőségeket.  Hiába vannak azonban a legtöbben ideális korban a vállalkozásokhoz, illetve hiába vannak jó ötleteik az elinduláshoz, a válaszadók közel fele (47%) mégis azt nyilatkozta, hogy a következő tíz évben nem kezdene saját tevékenységbe, 16% még bizonytalan ebben a kérdésben, 37%-nak pedig egyáltalán nincsenek ilyen jellegű tervei.

Mi lehet hát a gond?

Az eredményekből az látszik, hogy sokan (29%) teljesen bizonytalanok abban, hogy honnan szereznének pénzt a vállalkozásuk beindításához. A többieknek vannak elképzeléseik, 29 százalék valamilyen uniós vagy nemzetközi pályázaton próbálna pénzhez jutni, 18 százalék a magánbefektetők felé orientálódna, és 16 százalék keresné fel a bankokat. Nagyobb problémának tűnik, hogy a felmérés szerint a fiataloknak mindössze 6 százaléka tartja magát kockázatvállalónak, 15 százalékuk pedig a lehető legnagyobb mértékű biztonságra és stabilitásra törekszik. Sok kockázatot és kihívást látnak egy startup működtetésében, az elindulással kapcsolatban pedig a legnagyobb veszélynek a tőkehiányt (40%) tartják.

A kreativitás, tőke és bátorság mellett azonban elsősorban partnerekre lenne szükségük (56%), a legtöbben (34%) olyan ismerőst vonnának be, aki már rendelkezik némi vállalkozói tapasztalattal, sokan (25%) pedig egy barátjukkal fognának össze. A vállalkozás elindításához az eddigiek mellett szakértőkre (38%) és ismeretek átadására (31%) is nagy igényük lenne a fiataloknak.

Jó hír a startupoknak, hogy munkahelyként sok fiatal el tudja képzelni ezt a formát. A résztvevők fele szívesen dolgozna ilyen helyen, 6 százalék pedig már most is ilyen közegben dolgozik. Nagy fejlődési lehetőséget (56%) látnak a startupokban, emellett változatos szakmai feladatokra (31%) számítanak itt, és a közösség (27%) is elég vonzó számukra. Tudatában vannak viszont a startupokban felbukkanó és nehézségekkel is, a legtöbben a bizonytalan jövőt (43%), a túlterheltséget (34%) és a kaotikus működést (14%) említették hátrányként.

A fiatalok kockázatvállalási hajlandóságán nem segít az, hogy ismereteik hiányosak a témában, a startupok finanszírozási lehetőségeiről is kevés tudás van a birtokukban. Nagy szükség van olyan támogató, edukatív közegekre, amelyek a saját vállalkozás elindítását segítik. Szerencsére az erre hivatott inkubációs és akcelerátor programok utóbbi években felfutottak: ezekből a Széchenyi Tőkealap-kezelő is kiveszi a részét. Az Alba Accelerator program hazai pilotjával idén már a második mentorprogram zárult le a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szervezésében, a Tőkealap-kezelő szakmai vezetésével. A program keretében startupok, projektgazdák dolgoztak két hónapon keresztül mentorok és külsős szakemberek segítségével ötleteik továbbfejlesztésén. A két fordulóból álló 2018-as pilot novemberben sikeresen zárult, összesen 23 csapat mentorálásával. Az őszi mentorprogramban résztvevő csapatokról itt, a tavaszi forduló résztvevőiről pedig itt lehet olvasni.