A Széchenyi Tőkealap minden egyes befektetésére vonatkozik egy alapvető feltételrendszer, amely biztosítja a rendelkezésre álló források áttekinthető, szabályszerű felhasználását. Ezek a szabályok minden egyes cégre vonatkoznak, és akár már azelőtt befolyásolhatják a befektetési döntést, hogy üzleti modellről, növekedésről, tervekről beszélgethetnénk egy-egy ígéretes cég vezetőivel.
Ha a tőkebefektető – ez esetben a Széchenyi Tőkealap – befektetés-előkészítő folyamata elején, vagy akár már azelőtt szeretnénk minél tisztábban látni azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozásunk megfelel-e a legalapvetőbb kritériumoknak, használjuk bizalommal ezt a listát. Tudjuk, hogy törvényeket böngészni nem mindenki számára szórakoztató elfoglaltság, de ha erre már készen állunk, bosszantó lehet, ha még kutatnunk is kell utánuk. Ezt a lépést igyekszünk most megkönnyíteni azzal, hogy a vonatkozó jogszabályokat összegyűjtjük és közreadjuk.
Honnan tudhatjuk, hogy vállalkozásunk megfelel-e az alapfeltételeknek, és hol nézhetünk utána a szabályozási előírásoknak?
-
A befektetés célvállalatának Magyarországon székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: KKV) kell lennie, amely részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működik. Az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletének I. számú melléklete
-
Az adott KKV-t (illetve jogelődjét) a cégjegyzéki/nyilvántartási adatok alapján – a befektetési döntéshez képest – legalább 2 (kettő) naptári éve alapították /vették nyilvántartásba. Kivétel ez alól az induló vállalkozások számára nyújtott támogatás, amelynél a vállalkozás bejegyzésére nincsen időbeli korlát.
-
Nem lehet olyan vállalkozás, amely a megelőző 3 évben állami tőkejuttatásban részesült.
-
Nem tartozik a Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet hatálya alá, mint nem támogatható vállalkozás.
-
Nem tartozik az 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5, 2006.12.28.) hatálya alá, mint olyan vállalkozás, amely nem részesülhet támogatásban.
Pénzügyi feltételek
-
A cég nem állhat csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt.
-
A cég a befektetési döntés időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja.
Átláthatóság
-
A cég a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a szerint költségvetésből nyújtott támogatásban részesíthető.
-
A vállalkozásnak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint átlátható szervezetnek kell minősülnie.
-
A cég magáról kizárólag a valóságnak megfelelő, helyes adatokat szolgáltat. Kizáró ok, ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy valótlan, hamis adatot szolgáltatott.
-
A vállalkozás tevékenysége nem állhat büntetőjogi intézkedésként korlátozás alatt.
-
Kizáró ok, ha az Alapkezelő vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója, tulajdonosa, illetve a tulajdonos vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója, a Finanszírozó Szervezet és/vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek vezető beosztású munkavállalói, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozói közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek, illetve a befektetési döntést megelőző 2 (két) naptári éven belül közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeztek.
A cég, mint munkaadó
-
Megfelel az Áht. 50. § (19) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
-
Kizáró ok, ha a társaság az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerinti munkáltatónak minősül.
A cég tevékenysége
-
Rendelkeznie kell a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges jogerős engedélyekkel.
-
Nem lehet olyan vállalkozás, amelynek a jóváhagyott, utolsó éves (teljes üzleti év) beszámoló vagy SZJA/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50 százalékát mezőgazdasági tevékenység (2008-as TEÁOR szám: 01.11-03.22, 2003-as TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki.
-
Nem lehet olyan vállalkozás, amelynél cél a kereskedelmi (beleértve saját termék kereskedelmét is) tevékenység célját szolgáló fejlesztés (TEÁOR’08 45-47, kivéve TEÁOR 45.20).
-
Tevékenysége meg kell hogy feleljen a hatályos környezetvédelmi előírásoknak.
-
Tevékenysége nem lehet nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tartalmazó, vagy közízlést sértő tevékenység.
Milyen célokra nem használható fel az Alap által végrehajtott tőkeemelés?
-
meglévő gazdasági társaságban történő részesedés-vásárlás;
-
hitelintézettel és más üzletszerű finanszírozással foglalkozó intézménnyel szemben fennálló kötelezettség teljesítése, illetve az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel törlesztése;
-
kereskedelmi (azaz ingatlan-értékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozása;
-
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő termék előállításának finanszírozása.
Amennyiben vállalkozása ezen feltételeknek eleget tesz és tulajdonos- illetve tőkéstársat szeretne bevonni tervezett fejlesztéseihez, érdemes megnéznie, hogy 50 -60 millió forintig, illetve mintegy 220 millió forintig a milyen lehetőségei vannak.
A 2013 májusában elindított új, illetve a tovább működő tőkebefektetési konstrukciókról az Európai Unió jóváhagyását követő két bejegyzésünkben olvashat:
Az Európai Bizottság jóváhagyásával négyszeresére bővülhet az SZTA egyedi befektetési kerete
Egy helyett négyféle befektetési lehetőség az SZTA-nál