A közép- és kelet-európai régió 24 országának startup-világát részletesen bemutató East-West Digital News (EWDN) piackutató ügynökség 2017-es jelentéséből az derül ki, hogy az észtek mellett a szlovén startupok számítanak a leginnovatívabbaknak.
A vizsgált országok közé tartoznak a Németországtól és Ausztriától keletre fekvő közép-európai országok, Oroszországot és a kaukázusi független országokat is beleszámolva a posztszovjet államok (a közép-ázsiaiak már nem), a volt Jugoszlávia területén létrejött államok és Albánia.
Az egyes vizsgált országok és területek fejlettségben nagymértékben eltérnek egymástól, közülük kiemelkedik a szlovén startup ökoszisztéma.
2005 óta a szlovén startupok finanszírozása exponenciálisan emelkedett, az idei évet megelőző öt esztendőben összességében mintegy félmilliárd dollárt ért el úgy, hogy 2015-ben ért csúcsra 131 millió dollárral. Az elmúlt 13 évben több mint 500 tranzakcióra került sor. Számos cégalapító több körben is vont már be tőkét, így volt módja különféle konstrukciókkal megismerkedni. A 2018-as évben befektetett tőkéről még nincs megbízható összegzés, bár úgy tűnik, hogy nem ez lesz a legjobb év.
Tavaly sorra születtek komoly befektetési döntések, az OriginTrail 22 millió dollárt, az InsurePal 18 millió dollárt, míg a Layer, és a Celtra a 15-15 milliárd dollár tőkét vont be. A szlovén startup-világ különösen élen jár a blockchain technológia és a különféle kriptovaluták fejlesztése terén.
Szlovén sajátosság, hogy 2017-ben a startupok finanszírozásának több mint fele a crowfunding és a nyilvános tőzsdei részvénykibocsátás sajátos ötvözetén, ICO-n keresztül valósult meg. (A kriptovaluták egyre szaporodó közösségében önmagában a Bitstamp és az Iconomi a globális ICO-k által bevont tőke 5 százalékát vonzotta.)
Szlovéniában tavaly a kockázati tőkebefektetőktől származott a friss tőke harmada. A kormányzat az összes befektetés mindössze 2,6 százalékát adta – és még ez a relatíve kis összeg is 50 cég között oszlott meg. A nyilvánosságra nem hozott (unpublicized) üzletkötések értéke nagyjából a 2017-es tőkebevonások harmadát tehetik ki.
A Silicon Gardens elemzése szerint a szlovén startupokba áramló tőke a kisebb és nagy üzletek egészséges keverékéből áll össze. Tavaly 50 ezer dollár alatt 15 cég jutott befektetéshez, összesen 287 ezer dollár értékben. A legtöbb cég, 56 kezdő vállalkozás 50 és 150 ezer dollár közötti befektetéshez jutott, összességében 3,6 millió dollár értékben. 18 startup kapott 150 ezer és egymillió dollár közötti tőkeinjekciót összességében 6,8 millió dollárért; míg 1 és 10 millió dollár között 16 cég jutott forráshoz, összességében közel 46 millió dollárhoz. A legnagyobb, 10 millió dollár feletti befektetést 7 vállalat vonzotta összesen 105,7 millió dollár értékben.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A befektetők fantáziáját és pénztárcáját az új média-megoldások mellett leginkább a vállalati termelékenységet javító és különféle egészségügyi szolgáltatások mozgatták meg.
A startupokba befektetett tőke mindössze 4 százaléka, 6,2 millió dollár származik Szlovéniából, zöme az Egyesült Államokból, kisebb része Európai Unióból. Ázsiából a befektetések mindössze 1 százaléka érkezett. Az összes tőkének mintegy 65 százalékát Szlovéniában fektetik be, de nagyon sok cég, ha friss tőkéhez jut, kiköltözik az Európai Unió más országaiba vagy éppen az Egyesült Államokba.
Aleš Špetič informatikus, a Klevio alapító ügyvezetője blogján úgy látja, hogy Szlovénia csak akkor tudja saját startup ökoszisztémáján tovább javítani, ha három problémakört megold. Szerinte ezek a következők:
(1) Problémás folyamatok
- szükség van a befektetők személyes jelenlétére
- a cég nem tudja kivásárolni a passzív alapítókat
- a kisösszegű alapok és szindikátusok működése jogi akadályokba ütközik
(2) Adózási problémák
- A tőke újbóli befektetését nem bátorítják
- A tőzsdei opciók megfizethetetlenül drágák
- A tőzsdei ügyletek teljes egészében adókötelesek
(3) Üzleti jellegű problémák
- külföldiek számára átláthatatlan szabályozás
- nehézkes a külföldiek alkalmazása
- kisvállalkozások számára komplikált munkáltatói szabályok
A székhelyét immár Londonba helyező Aleš Špetič úgy látja, hogy „ezért is távozik évente átlagosan 100 millió euró, sajnálatos módon éppen fiatal szlovén vállalkozók kezében, akik ezt a tőkét magukkal viszik máshová, pedig ezt akár Szlovéniában is befektethették volna”.
Branco Drobnak pénzügyi szakember, a szlovén Business Angyalok Szövetségének elnöke sokkal derűlátóbb. Befektetőként saját startup-portfoliót alakított ki, és elsősorban új tehnológiai megoldásokba fektet. Célpontjai a biotech-kel, fintech-kel és zöld energiával, újabban pedig a blockchain-nel foglalkozó startupok. „Felhasználva a European Business Angel Network-beli tagságomat, minden erőmmel azon dolgozom, hogy a már így is nagyon sikeres szlovén ökoszisztéma még hatékonyabban segítse az innovatív startupokat és Szlovéniában tartsa a legkreatívabb embereket” ‒ mondja.