Míg korábban jellemzően kifejezetten üzleti befektetésekre szakosodott cégek és intézmények – például tőkealapok, üzleti angyalok és kockázati befektetők – vásároltak üzletrészeket felfutás előtt álló vállalkozásokban, ez a befektetési forma nálunk is egyre szélesebb körben jelenik meg a banki és tőkepiaci irány alternatívájaként, miközben közvetlen működő tőkét pumpál a gazdaságba. Mit érdemes vásárolni, és mi a leginkább bevált konstrukció?
A Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA) tapasztalatai szerint az utóbbi években a néhány tízmillió forintos befektethető tőkével rendelkezők már nemcsak értékpapírok révén képzelik el a vagyon értékének megőrzését és növelését. Ennek egyik fő oka, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején a tőketulajdonosok, cégek és magánszemélyek egyaránt, annak ellenére szenvedtek el komoly veszteségeket, hogy diverzifikált befektetési portfólióval rendelkeztek. Eközben a változásokra rugalmasan reagálni képes, az új környezetre növekedési lehetőségként tekintő kis- és középvállalkozások egész sora indulhatna el új növekedési pályán országszerte – ezek lehetőségei azonban a tőkehiány és a finanszírozás új nehézségei miatt még a korábbinál is jobban beszűkültek. Ekkor kezdett előtérbe kerülni a befektetési célú üzletrész-vásárlás, amely az Európai Unió által finanszírozott fejlesztési forrásokkal „társulva” a következő években komoly lendületet vehet, ráadásul közvetlen működő tőkeként jelenhet meg a gazdaságban.
A kockázati tőke, természetesen, évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon is, de ezek az üzletszerűen menedzselt kockázati tőkés befektetések általában 1 millió eurós küszöbnél kezdődtek. Az utóbbi időszakban elterjedtek az ennél sokkal kisebb, néhány tízmillió forintos befektetések, amelyek legtöbbször informális csatornák révén egymásra találó cégek és tőkés partnerek együttműködéseiből születtek. A Széchenyi Tőkealap éppen e két forma rugalmassági tényezőit, a kisebb befektetési összegeket és a befektetések szakértő menedzselését egyesítette a hazai piacon. Gyakorlati tapasztalat tehát, hogy üzletrész-vásárlást általában két alapesetben érdemes érdemben átgondolniuk a befektetőknek: ha jó növekedési kilátásokkal rendelkező fiatal vállalkozásról van szó, vagy ha nagy múltú, stabil piacon működő, folyamatosan növekvő társaságok érintettek, amelyek korszerűsítéséhez, hatékonyságnövelő és piacbővítő fejlesztéséhez tőkebevonás szükséges.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A céges „bevásárlás” legrégebbi dilemmája az irányítás kérdése – hogyan biztosítható a résztulajdonosok érdekeinek és befektetésének védelme? Ma a pénzügyi befektetőnek nem kell, hogy célja legyen a többségi tulajdon megszerzése, hogy aztán szélsőséges esetben az irányítással kelljen küszködnie, vagy csak nehezen tudjon kiszállni. A kisebbségi tulajdon biztonságosabb mind a befektetőnek, mint a cégvezetésnek – a befektetés értékét néhány fontos alapjog kikötésével lehet leghatékonyabban megőrizni. Ráadásul, elég, ha egy-egy vállalkozásba történő befektetés meghatározott, 1-5 év közötti időtávra szól; ez mindegyik fél számára jól belátható. Ami szintén kiemelten fontos feltételcsoport a sikeres együttműködés szempontjából, az az életképes üzleti modell, a szabályszerű és transzparens működés, a minden oldalról biztosított üzlet-folytonosság, és a józan kalkuláció, amelyek nemcsak a vállalat sikerét, de a tulajdonosok közötti bizalmat is megalapozzák és fenntartják.
Az, hogy ez a befektetési alapkonstrukció egyre jobban működjön a piacon, egészséges vállalkozói kultúrát igényel, amiről – főleg elméleti síkon – évtizedek óta rengeteg szó esik. Azonban éppen a vállalkozók és befektetők közös érdekeinek védelme az, ami a viszonyok tisztulását és a kölcsönös előnyöket is magával hozza, hiszen így alakul ki a legkedvezőbb befektetői és vállalkozói környezet a válság hatására jelentősen megváltozott gazdaságban.
Az SZTA egyik konstrukciójának célja, hogy társbefektetőként a hazai „kistőkések” piacra lépését segítse. Továbbra is csendestársként, a teljes tőkebefektetés 70 százalékát biztosítja akkor, ha a magánbefektető által prezentált üzleti elképzelés megfelel kockázatviselési képességének, és az üzleti terv alapján tőkeágon finanszírozható. A tőke mellett egyéb ösztönzők is megjelennek a programban. A konstrukció meghirdetése egy hónapon belül várható, a részletekkel hamarosan jelentkezünk.