A Széchenyi Tőkealap új befektetési konstrukciói között meghirdet egy olyan társbefektetői lehetőséget is, mely privát tőkealapokkal közösen végrehajtott befektetések során alkalmazható. Lényege, hogy a már eleve tőkebefektetésekkel foglalkozó intézmények mozgásterét kitágítva az uniós fejlesztési források minél rugalmasabb és „testre szabottabb” együttműködések révén, még több esélyes célvállalathoz juthassanak el úgy, hogy az SZTA a magánbefektető kérésére tőkéstársi szerepet vállal.
Ezen konstrukció a magánoldal, azaz a privát tőkealap vagy gazdasági társaság saját befektetési döntésével indul. Amikor a magánbefektető szakértői ígéretes célpontokra találnak, elemzik üzleti modelljét és terveit, felmérik cégben rejlő lehetőségeket és kockázatokat, kidolgozzák a lehetséges közös befektetés keretrendszerét és ennek megfelelően, saját szabályaik és tapasztalataik alapján meghozzák a végső döntést saját részvételükről a projektben. Ezt követően, a magánbefektető társulási lehetőséget ajánlhat fel a Széchenyi Tőkealapnak.
A társulás úgy alakul ki, hogy az SZTA szintén megvizsgálja a befektetési lehetőséget. és amennyiben ő is látja benne a számára megfelelő kockázató üzleti potenciált, a teljes tőkebefektetés 70 százalékát biztosíthatja az így létrejövő társulásban. A rendelkezésre álló uniós források révén az SZTA kockázati tőkejuttatás jogcímen 75 és 750 ezer euró között értékben hajthat végre befektetést, amely 25 százalékos tagi kölcsönnel egészülhet ki. Ebben a konstrukcióban a magánbefektető legalább a teljes befektetés 30 százalékát, az SZTA maximum 70 százalékát biztosítja, míg a célvállalat 2 éven belül elérendő alkalmazotti (közvetett vagy közvetlen) létszáma 25 fő.
Az ilyen típusú közös befektetések alapvetően a hagyományos iparágakból érkező vállalkozásokat erősítik, és a klasszikus kockázati tőkebefektetésekhez viszonyítva mérsékelt növekedést várnak el. Továbbra sem cél a nagy növekedésű vállalkozások felkutatása, erre más EU-s kockázati tőkeprogramok hivatottak. Cél viszont azon magánforrások bevonzása a kockázati tőke piacára, amelyek eddig vagy méretüknél fogva vagy intézményi működés híján nem léphettek a befektetői körbe. A magánbefektetők számára ez a konstrukció számos előnyt biztosít. Portfóliójukat diverzifikálja az, hogy az SZTA belépésével ugyanakkora tőke több vállalkozásba fektethető, azaz nem kell egy vállalkozásra „feltenni” az összes pénzt. Nagyon fontos, hogy a Széchenyi Tőkealap a privát befektető kockázatából egy jelentős részt átvállal veszteségmérséklés által, míg ha az SZTA elvárt hozamánál magasabb áron történik a közös értékesítés, úgy az elvárt hozam feletti részből a magánbefektető jóval nagyobb arányban részesül.
Ezekkel az ösztönzőkkel az SZTA célja nemcsak az, hogy a befektethető tőkét működő tőke formájában vonzza a piacra, hanem az is, hogy a sikeres privát befektetők, alapok és magánszemélyek minél többen üzleti „mentorként” jelenhessenek meg a hazai vállalkozások életében. Kapcsolatrendszerükkel, szakmai tudásukkal, piaci ismereteikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a hazai üzleti élet és a vállalkozói kultúra fejlődéséhez, miközben az egyes cégek növekedését, hosszú távú sikerét támogatják.
Az SZTA egy hónapon belül meghirdeti bármely, befektetésre szánt tőkével rendelkező gazdasági társaságok felé történő felhívását, amely részletezi az együttműködés kereteit. Ez után a magánbefektetőknek 2015 végéig lesz lehetősége arra, hogy az SZTA-val közösen fektessenek be olyan vállalkozásokba, amely megfelel a Széchenyi Tőkealap elvárásainak és ahol továbbra is csendestársként, de a teljes befektetés akár jelentős részével száll be.
A Széchenyi Tőkealap befektetési konstrukcióiról a honlapunkon tájékozódhat, ahol megtalálja a kapcsolódó dokumentumokat is.
Alábbi bejegyzéseinkben az SZTA-nál elérhető konstrukciókról, illetve az uniós forrásból finanszírozott tőkebefektetések jogi-gazdasági feltételeiről olvashat:
Az Európai Bizottság jóváhagyásával négyszeresére bővülhet az SZTA egyedi befektetési kerete
Egy helyett négyféle befektetési lehetőség az SZTA-nál
Szabályozási kisokos: hol nézhetünk utána annak, hogy vállalkozásunk kaphat-e tőkét?