Már több mint ötven hazai kis- és középvállalkozásban emelt tőkét az SZTA. Abban viszont, hogy mára a legnagyobb cégportfólióval rendelkező hazai tőkealappá vált, rengeteg energia és munka van. Az elmúlt több mint négy évben minden érintett azért dolgozott, hogy a sikeresen működő alapra, sok-sok növekedni kívánó hazai cég támaszkodhasson. A hosszú utat már idáig is több fontos mérföldkő szegélyezte, és még közel sincs vége. Sok hazai vállalatnak van még esélye arra, hogy hozzájusson a kihelyezés előtt álló közel 5 milliárdnyi uniós tőkeforráshoz. De lássuk, milyen lépések vezettek idáig!
A tőkealap eddigi történetét három életszakaszra lehetne bontani. Mindhárom szakasz eltérő intenzitású, és más-más feladatokat követelt meg, de mindegyikre szükség volt, hogy az alap ma már több mint 50 befektetésről beszélhessen.
A három életszakasz:
1. Előkészületi szakasz
2. „De minimis” szakasz
3. „Notifikációs” szakasz
Az előkészületi szakasz
Az első szakasz közel egy éves időszakot fed le, amely alatt minden olyan feltétel teljesült, amely az elindításhoz szükséges volt. 2010 augusztusában került kidolgozásra az Alap terve az Új Széchenyi Terv részeként, négy hónap múlva került sor bejegyzésére. A következő év januárjában meghirdetésre került a program, illetve elindult a prenotifikációs eljárás az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságán. Áprilisban elfogadásra kerültek az üzleti szabályok, amelyek megágyaztak az üzleti tevékenység elindításának.
A „de minimis” szakasz
A második, pontosan két évig tartó szakaszról 2011 júniusától, az üzleti tevékenység elindításától kezdve beszélhetünk. Ekkor még csak egy termék állt rendelkezésre, a „de minimis” vagy csekély összegű tőkebefektetés lehetősége. A legelső befektetési szerződés aláírására 2012 márciusában került sor, tehát mondhatjuk, hogy az 50. befektetés két és fél év alatt valósult meg. Az SZTA megközelítőleg kéthavonta három cégben emelt tőkét, ami egy tőkebefektető életében viszonylag gyors léptékű tempónak számít. Időközben természetesen azon is dolgozott az alap, hogy nagyobb összegű forrásért is fordulhassanak hozzá a vállalatok, így 2012 májusában benyújtotta a notifikációs kérelmét az Európai Bizottság felé, amely erről a következő év tavaszán pozitív döntést hozott. Az SZTA az első olyan tőkeprogram Magyarországon a 2007-2013. programozási időszakban, amely saját kezdeményezés alapján egyedi engedélyt kapott programja megvalósítására az Európai Bizottságtól, és programja egyedülálló az Európai Unióban. 2013 júniusától a korábbi egy helyett immár négy termék állt a hazai vállalkozások rendelkezésére, az SZTA befektetési lehetőségei és működése egy újabb szakaszba lépett. Ekkor már közel 20 tőkebefektetésen volt túl az alap.
[insert_php]
kalkulator();
A „Notifikációs” szakasz
Az újabb termékeknek köszönhetően a tőkebefektetések üteme és volumene jelentősen felgyorsult. 2013 novemberében megtörtént a 20. befektetés, ezzel egy időben az első, egyedi engedély alapján történt befektetés is megszületett, és a decemberi 30. befektetéshez csupán egy hónapra volt szükség. 2014 őszére pedig újabb 20 cég csatlakozott az alap portfóliójához, már a kerek 50-es számot is elhagyva. Ez a periódus tart ma is, és több magyarországi régió kis- és középvállalkozásaiba még 5 milliárd forint tőkét kívánunk hasznosan kihelyezni, amellyel e cégek növekedése finanszírozható. 2011-ben azt mondtuk, hogy 4 év alatt közel 100 hazai kis- és középvállalkozásba szeretnénk tőkét fektetni. Ma azt mondjuk, hogy közel 100 hazai kis- és középvállalkozásba fogunk.
Az alap termékei itt érhetők el: sztateszt.7digits.net/termekeink, érdeklődni pedig a következő linken elérhető mezők kitöltésével lehet: sztateszt.7digits.net/kapcsolat.