Egy magyar innovatív kisvállalkozás olyan forradalmi technológián dolgozik, amely a környezetet nem károsító, rugalmasan használható, biológialag lebomló műanyagot alkalmaz. Hosszú távon mindannyian jobban járnánk, ha a biopolimerek széles felhasználási területen elterjednének – erről mesél egy izgalmas, online megtekinthető előadásában Bodnár Zsolt, a 3D-nyomtatás területén fejlesztő Filamania Kft. ügyvezetője. Mikor jön el az olajkorszak vége? Ha már kinyertük és feldolgoztuk a Földben található összes kőolajat? Vagy még azelőtt, amikor létrejönnek olyan hatékony technológiák, amelyek sokkal több előnyt tudnak felmutatni a feldolgozott olajszármazékoknál? A közlekedésben az elektromos akkumulátorok fejlesztése töltheti be ezt a szerepet, a műanyagok esetében pedig a különböző növényi alapanyagokból készült biopolimerek. A biopolimereket keményítőt tartalmazó növényekből állítják elő. Szinte valamennyi égövben megtalálhatók azok a növényfajták, amelyeket költséghatékonyan és nagy számban elő lehet állítani: nálunk például a kukorica, a búza vagy a burgonya, távolabbi földrészeken a tápióka vagy a cukornád. A legnagyobb előnye, hogy komposztálási körülmények között akár néhány hónapon belül lebomlik, szemben a műanyaggal, amely több száz évig is terheli a környezetet. A biopolimer granulátum a jelenleg használt technológiákkal könnyen feldolgozható, így akár fröccsöntéshez, akár a 3D nyomtatásban használt nyomtatószálak vagy filamentek készítéséhez is felhasználható. Ilyen fejlesztésekkel foglalkozik a Filamania Kft. is, amely két éve 77 millió forintot vont be az SZTA-tól. 3D nyomtatással készült házak és élő szövetek? Izgalmas lehetőségek tárulhatnak fel azáltal, ha különböző anyagok hozzáadásával a filamentek szerkezetét megváltoztatjuk. Bodnár Zsolt az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában említ is néhány izgalmas példát.
Ha például a nyomtatószálként tésztát vagy cukrot alkalmazunk, élelmiszer nyomtatható. Az autóipar a szénszálakból és üvegszálakból készített erősebb alapanyagokat tudja felhasználni. Betonporból házakat emelhetünk, farostból és falisztből fatárgyakat készíthetünk. Ha szénport keverünk a nyomtatószálba, vezetőképes anyagokat állíthatunk elő. Krétaporból és gipszből utánozni tudjuk a csontok felépítését, de sejtek nyomtatásával akár élő szövetet is létrehozhatunk. A fentiekből is jól látszik, hogy a 3D nyomtatás nemcsak kreatív énünk kiteljesítésére vagy elromlott műanyag tárgyaink lecserélésére ad lehetőséget, olyan területeken hozhat el forradalmi változásokat, mint az autóipar, az elektronikai ipar, az építőipar vagy az orvostudomány. Ez a technológia nagyon pontosan megmutatja, milyen előnyök rejlenek a negyedik ipari forradalomban, egyúttal pedig egy várható jövőképet is felvázol. Ha az újabb technológiák elterjednek, az ipar digitalizációja általánossá válik, és egyértelműen azok a vállalkozások kerülnek versenyhátrányba, amelyek nem képesek a változtatásra, amelyek nem tudják tartani a lépést a piaccal. A hamarosan induló Irinyi Kockázati Tőkealap célja, hogy tőkebefektetések révén minél több hazai kkv megkapja a lehetőséget versenyképessége megerősítésére, sőt egyedi megoldásai révén akár a trenddiktálásra. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]