A cégük növekedését tervező vállalkozók úgy gondolhatják, hogy a megfelelő finanszírozási forrás kiválasztása kizárja más pénzügyi lehetőségek igénybe vételét. Pedig erről szó sincs. A pénzügyi piac szereplői és a tőkebefektetők is egyetértenek abban, hogy banki hitel és kockázati tőke nem csupán megfér egymás mellett, de rendkívül jól kiegészíthetik egymást.
A magyar vállalkozások esetében az elsődlegesen szóba jövő külső forrást a banki hitel jelenti, míg például az angolszász országokban már sokkal inkább előtérbe került a kockázati tőke piaca. Hazánkban sajnos még elég sok kérdőjel lengi körül a kifejezést, ráadásul jellemzőek a téves prekoncepciók is. A leggyakoribb eset, hogy a startupok kizárólagos világával mossák össze, pedig a kockázati tőkével nem csupán induló, de többéves működéssel rendelkező kisebb és nagyobb cégek is élhetnek. Ha ezt több vállalatvezető tudatosítaná, talán nem kényszerülne olyan hitelekbe, amelyekből szinte lehetetlenség jól kijönni.
Általánosan elmondható, hogy minél gyorsabban növekszik a cég, annál valószínűbb, hogy külső forrásra kell támaszkodnia a növekedéshez. Ha nem tud hosszú távú stabilitást felmutatni, a banki hitelértékelési mutatók aligha nyitják meg a kapukat a kölcsön előtt. Erre a stabilitási résre jelent áthidaló megoldást a tőke. Mivel a befektetett összeg tőkeként kerül be a cég könyveibe, a cég stabilitása növekszik, és a beruházásra, fejlesztésre költendő összeget a bankok – látván a hitelképesség növekedését – hitel formájában biztosítani tudják. Miért?
A bank egy erősebb tőkéjű cégnek biztosabban folyósít hitelt (legyen az akár piaci alapon, akár kedvezményes hitel formájában), mintha a korábbi tőkehelyzetet vizsgálná. A bankok ma már kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy az ügyfeleket tőkehelyzetük alapján eltérő feltételekkel hitelezzék, tehát egy feltőkésített cég jó eséllyel alacsonyabb hitelfinanszírozásra számíthat.
Miért jó ez a banknak?
Egy erős tőkehelyzetű vállalkozást kevésbé kockázatos finanszírozni. További kiemelt szempont, hogy ha egy befektető – fedezeti igény nélkül – növekedési lehetőséget lát a cégben, akkor a bank is számíthat a cégben rejlő potenciálra. Harmadszor, a tőkebefektető tulajdonosként látja a céget és nem csak külső szemlélőként monitorozza azt. Joggal bízhat abban, hogy a tulajdonosi szemlélettel bíró befektető mindent meg fog tenni a nyereséges működésért. A bankok számára kínált tőkeelőnyről itt írunk részletesebben.
Ahogy ezen a linken is olvasható, mindhárom szereplő egyetért abban, hogy a pénzintézetek és a tőkebefektetők együttműködése jelentős lökést adhat a kis- és középvállalkozásoknak. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatvezetők észrevegyék a kevésbé egyértelmű lehetőségeket is, és éljenek vele.
