A határon túli magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, illetve a magyarországi cégekkel kötött együttműködéseik erősítése a magyar gazdaság fejlesztésének egyik folyamatosan erősödő lába. Ehhez mintegy 150 milliárd forintot biztosít a kormány, az elmúlt időszakban számos határon túli régióban indított el nagymértékű fejlesztéseket. Ráadásul a 2017-et az áttörés éveként fogalmazza meg, ugyanis különböző pénzügyi eszközökön – többek között kockázati tőkén – keresztül komoly forrásokat kíván juttatni a határon túli magyar vállalkozók megerősítésére. A Külügyminisztérium bejelentése szerint Szabadkán négyezer magyar vállalkozóval kötnek támogatási szerződést, ezen kívül még az idén számos nagyberuházás kezdődik a Vajdaságban: 30 milliárd forint támogatásból új üzemek, gyárak épülnek. Emellett többek között Kárpátalján és Erdélyben is támogatási programok indulnak el, akár 10 milliárd forintos nagyságrendben. A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) fontos célja, hogy erősítse a határon túli magyar gazdasági együttműködést, és hozzájáruljon a vállalkozások közös piacra lépéséhez. Az MNKH-n keresztül a határon túli vállalkozások számára az elmúlt években elérhetővé váltak mindazok az eszközök és szolgáltatások, amelyekkel a versenyképes termékek és szolgáltatások távoli piacokon is sikeresek lehetnek. Tavaly például 3,6 millió eurónyi üzlet valósult meg a határon túli magyar vállalkozásokkal való együttműködésnek köszönhetően. A határon túli vállalkozások érdeklődését az is jól mutatja, hogy a Kereskedőház márciusi Kárpát-medencei gazdasági konferenciáján több mint kétszáz határon túli kis- és középvállalat volt jelen kiállítóként, legtöbben új partnereket, új piaci lehetőségeket kerestek a kétnapos rendezvényen. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Ahogy fentebb említettük, ettől az évtől kezdve külön tőkeprogram is indul annak érdekében, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására elérhető legyen a szükséges mennyiségű tőkeforrás. Az új tőkealap létrehozásával és kezelésével – egyéb tőkealapok mellett – a Kormány a Széchenyi Tőkealap-kezelőt bízta meg, többek között az elmúlt öt évben felmutatható eredményes működésére, valamint a kkv-k tőkefinanszírozása terén megszerzett széleskörű szakmai tapasztalataira alapozva. A Széchenyi Tőkealap-kezelő valamennyi befektetésével meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy a tőkefinanszírozásnak köszönhetően a cég számára megvalósíthatóvá váljon a külföldi piacra lépés, illetve ha már végez exporttevékenységet, célja a vállalkozás nemzetközi pozícióinak stabilizálása és megerősítése. Az Alapkezelő által kezelt SZTA portfóliójában például a cégek több mint fele exporttevékenységet végez, többük számára épp a befektetés teremtette meg ennek lehetőségét. Ezzel szemben a magyar vállalkozások körében ez az arány 10-15 százalék között mozog. Célunk, hogy a többi tőkealapunkkal egyetemben befektetéseivel a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap is hosszú távon tudjon javítani ezen az arányon. Felhasznált források: Piacesprofit.hu, Hirado.hu
Menü