A fintech mint technológiai-gazdasági ágazat egyre nagyobb hangsúlyt kap, amikor egy-egy ország versenyképessége kerül szóba: ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány a Digitális Jólét Program keretén belül meghirdette Magyarország fintech stratégiáját. Bejegyzésünkben körbejárjuk a fintech eredetét, térnyerésének okait, valamint az említett programot is megvizsgáljuk részletesebben.

A fintech eredete

Bár a laikusoknak a legmodernebb mobilalkalmazások jutnak eszükbe a fintechről mint kifejezésről, a szektor története az 1950-es évekre, a hitelkártyák megjelenésére vezethetők vissza. A Bank of America BankAmericard megoldása lett az első, széles körökben elterjedt bankkártya; innentől kezdve lett egyértelmű, hogy a továbbiakban a készpénz egyre kevésbé lesz szükséges a mindennapi pénzmozgásokhoz. A 60-as években aztán az ATM-ek még gördülékenyebbé tették az ügyintézést, a 70-es években pedig a tőzsdékre is bevette magát a technológia: megkezdődött a papírok elektronikus rendszereken keresztül történő kereskedése. A 80-as évek elsősorban az adattárolásban és biztonságban hozott fejlődést, a 90-es évek pedig az internet, ezzel együtt pedig az e-kereskedelem előrenyomulásáról szólt.

Ezek a mérföldkövek teremtették meg a fintech alapvető, ma is ismert infrastruktúráját, emellett számos szempontból segítették a pénzügyi kultúra fejlődését is: manapság kifinomultabb kockázatkezelés, tranzakciófeldolgozás, vagyonkezelés és adatelemzés jellemző a bankok és egyéb pénzintézetek működésére. Bár utóbbi szempontok a lakosság számára nem észrevehetők, az ezek fejlesztésével és szolgáltatásával foglalkozó cégek is egy több milliárd dollár értékű piacot tesznek ki: a KPMG 2018-as évet összegző kimutatása szerint globálisan a fintech területen tevékenykedő vállalatokba 2 196 tranzakció keretében közel 112 milliárd dollár értékű befektetés érkezett.

Magyarország fintech stratégiája

A kormány felismerte, hogy a nemzetközi versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú érdemben foglalkozni a fintech forradalommal, ezért a Digitális Jólét Program keretén belül elkészült Magyarország Fintech Stratégiája. A stratégia nem avatkozik bele a piaci folyamatokba, inkább a kereteket adja meg a fejlődéshez – a kezdeti célokra 480 millió forint forrásigényt becsülnek, amely 2020-tól évente 1,2 milliárd forintra nő majd. A fő cél egy olyan kedvező piaci és szabályozási környezet kialakítása, amelyben az innovatív megoldások amellett, hogy növelik a nemzetgazdaság versenyképességét, az ügyfelek számára kényelmesebbé teszik az ügyintézést. Mivel a fintech sokrétű terület, 4 pillért határoztak meg és mindegyiket saját eszközökkel, illetve célokkal látták el.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A technológia mint első pillér célja, hogy a pénzügyi szolgáltatói piac szereplői és az újonnan induló tech cégek innovatív technológiai megoldásokkal lépjenek piacra, ezt pedig az állam jó minőségű adatbázisok elérhetővé tételével és szabványosított ügyfélazonosítási folyamatokkal tudja támogatni. A pillérben nagy hangsúlyt kap az okosváros funkciókat ellátó blockchain rendszerek fejlesztése is: 2020-tól kezdve évente 1 milliárd forintos forrásigényt jelöltek meg a szektorhoz kapcsolódóan.

Az üzleti innováció névre hallgató második pillér célja, hogy a fintech és a digitális pénzügyi megoldások az innovációs ökoszisztéma részeivé váljanak, illetve, hogy a tesztelésükhöz megfelelő környezet álljon rendelkezésre. A gyakorlatban ezt a különböző partnerségek erősítésén keresztül tervezik megvalósítani, többek között a nemzetközi együttműködések szorosabbra fűzése, fintech hubok létesítése, illetve szabályozói szervek és a piaci szereplők partnersége révén.

A kompetencia pillérje gondoskodik arról, hogy a fintech fejlesztéseket azok a felhasználók is igénybe tudják venni, akik esetében a pénzügyi tudatosság még kiforratlan, illetve nem rendelkeznek digitális kompetenciákkal. A pillérhez rendelt eszközök listáján a bankolási ismeretek, a pénzügyi tudatosság és a digitális készségek fejlesztésén túl a digitális eszközök oktatásban való használata és az állam, az oktatási intézmények és a piaci szereplők közti együttműködések kiépítése szerepel.

A szabályozással foglalkozó negyedik pillér célja, hogy a digitális fejlesztések számára ösztönző és a versenyképesség szempontjából is kedvező szabályzói kereteket alakítsanak ki. Magyarország nemzetközi szerepére is kiterjed a pillér hatásköre: megfogalmazott cél, hogy Magyarország a blockchain technológiai folyamat vezetője, egyben regionális és európai központ legyen.

A stratégia céljainak eléréséhez közvetve a befektetők, tőkealap-kezelők is hozzájárulnak azzal, hogy fintech vállalkozásokba fektetnek. A Széchenyi Tőkealap-kezelő például 2019 májusában az Irinyi II. Kockázati Tőkealapján keresztül 175 millió forint értékben szerzett 30%-os tulajdonrészt a fiatalok pénzügyi tudatosságát digitális banki termékekkel segítő Family Finances nevű cégben.