„A kisvállalatok nem alkalmazzák a modern technológiai megoldásokat, ezért hatékonyságuk, fejlődőképességük alacsonyabb” – hívta fel a figyelmet Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkára az Autopro.hu vele készített interjújában. Pedig az új ipari trendeket nemcsak megérteni, de minél gyorsabban alkalmazni is kell, hogy ne keletkezzen behozhatatlan lemaradás. A gazdaság további fejlődésének esélyét az Ipar 4.0 bevezetése adja, kimutatások szerint 10-15 százalékos bevétel-növekedést eredményezhet. Éppen ezért a digitális átalakulásra érdemes komolyabb összegeket is elkölteni, az államtitkár szerint erre a GDP mintegy két százalékát érdemes fordítanunk. A kormány már rengeteg területen támogatja az átalakulást, legyen szó e-mobilitásról, képzésről, a tőkefinanszírozás (gondoljunk csak a 8 milliárdos Irinyi Tőkealapra) vagy a pályázati lehetőségek széles spektrumáról.
Időközben elkezdődött a hazai kkv-k versenyképességének javítását célul kitűző, 5 milliárd forint keretösszegű, „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (Ipar 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című felhíváshoz kapcsolódó előminősítési eljárás. Részletek a Palyazat.gov.hu oldalon.
Az államtitkár többet is elárult az ipar digitalizációját támogató Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform működéséről, illetve arról, hogy mire érdemes figyelni a munka során. A program az érintett szektorok tudását fogja össze és fogalmazza meg intézkedési tervekben, jogszabályi előkészítő anyagokban. Többek között nagyvállalatok, kkv-k, kamarák, egyetemek is tagjai az MTA SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) által vezetett platformnak, amellyel mint tanácsadó, véleményező és stratégiai alkotószervezet működik együtt a kormány. A platformban hét munkacsoport dolgozik. A munka során egyrészt javaslatokat adnak az oktatásnak arról, hogy a digitális ipar milyen szakembereket követel meg, másrészt a megfelelő jogszabályi környezet megteremtését segítik elő. Arra is figyelnek, hogy a már elindult fejlesztések egy irányba hassanak, és ne oltsák ki, hanem erősítsék egymást. A munka az oktatás átalakítására is összpontosít. A jövő szakembereit a digitális világ kihívásaira kell alkalmassá tenni annak érdekében, hogy a gyártás során keletkezett nagy adathalmazokat valaki meg is értse. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Lepsényi István elmondása szerint a mostani szerelősoron a cellás robot már a múlté, a szenzitív robotok már az emberrel együtt dolgoznak, és ezt például munkavédelmi, kiberbiztonsági előírásokban is rögzíteni kell. A távdiagnosztika, a 3D-s nyomtatás, és ami mindehhez szükséges, a nagy mennyiségű adat valós idejű továbbítása már jelen idő. Azért kell minderre felkészülni, hogy az alkalmazásokat egyrészt használni lehessen, másrészt általuk újabb üzleti lehetőségeket lehessen felderíteni. A kkv-k felkészültségén is szeretnének javítani. Ma rengeteg olyan cég működik, amely nem látja a változtatás szükségességét, ebből kifolyólag pedig előbb-utóbb behozhatatlan versenyhátrányra tesz szert. Lehet, hogy sokuk ma még beszállít, előfordulhat azonban, hogy a következő tendereken már nem is indulhatnak. A nagyon is jelenlegi probléma egyelőre nagyon távolinak és ismeretlennek tűnhet a vállalkozások számára, de épp emiatt tervezi az NGM, hogy még 2017-ben öt olyan mintagyárat indít, ahol valós termelési körülmények között figyelhetőek meg az Ipar 4.0 alkalmazási területei. Itt a digitalizációról keveset hallott vállalkozó itt megtudhatja, hogy saját cégének tevékenysége esetében milyen megoldások alkalmazhatók. Várhatóan olyan képzések is indulnak, ahol a kkv-k által foglalkoztatott mérnökök részére nyújtanak Ipar 4.0-val kapcsolatos továbbképzést, emellett a technológiaváltást segítő GINOP-pályázatokkal is ösztönzik az új rendszerek beszerzését. Emellett a beszállítói fejlesztési program, illetve a nagyvállalati beruházási támogatási program is segíti a cégek termelékenységének és versenyképességének javítását.