Íme egy követendő példa Magyarországon: vidéki településből is lehet startup város

Íme egy követendő példa Magyarországon: vidéki településből is lehet startup város

Íme egy követendő példa Magyarországon: vidéki településből is lehet startup város 2560 1707 SZÉCHENYI ALAPOK

Hungary mapUgyan ha a magyarországi startup ökoszisztémáról beszélünk, mindenki egyből Budapestet említi, ez önmagában nem jelenti azt, hogy egy vidéki település ne válhatna fejlődő startup várossá. Erre minden lehetőségük meg is van, hiszen 2020-ig számos, a vidékfejlesztést célzó gazdaságélénkítő program lát napvilágot. A fejlődés legékesebb példájának Debrecen tekinthető, amely alig pár év alatt négy fontos feltételt teljesítve ígéretes startup várossá nőtte ki magát.

Ahogy arról beszámoltunk, a Rocket Internet tavaly beválasztotta Budapestet azon hat európai város közé, amelyek a legígéretesebb és legösztönzőbb helyszínei lehetnek egy európai startupnak. Az összeállítás a főváros kapcsán kiemelte annak kedvező támogatási forrásait, közösségi irodáit, a magasan képzett fiatalokat, valamint az alacsony költségeket. A város érdemei és vonzó adottságai nem egyedülállóak, a startup várossá válás lehetőségei a vidéki települések számára is adottak. Természetesen ehhez tudatos építkezésre van szükség.

Az Európai Unió (EU) és hazánk között megkötött Partnerségi Megállapodás értelmében 2014 és 2020 között jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az elmúlt két évben számos gazdaságélénkítő program indult, amelyek többsége a Közép-Magyarországon kívül eső országrészek fejlesztésére irányult. A vidékfejlesztési célokat pedig nem kizárólag a vissza nem térítendő támogatások szolgálják ki, e szándék a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. számára is fontos, ezért a tőkeprogram keretében rendelkezésére álló többmilliárdos befektetési összeget az ország valamennyi régiója között egyenlő arányban osztotta el. A befektetéseknek köszönhetően pedig országszerte számos vidéki vállalkozás léphetett hosszú távú növekedési pályára, ami természetesen az adott települések, megyék, régiók hosszú távú fejlődésére is kedvező hatással lehet.

Stabil növekedési potenciállal rendelkező vállalatot valamennyi régióban találhatunk, azonban a globális terveket szövögető startupok számára az infrastruktúra fejlettsége és a támogató intézmények jelenléte miatt alapvetően Budapest jelenti a kiugrási lehetőséget. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie. Az előrelépés kiváló példája Debrecenben, ahol egy 5-6 éves folyamatnak köszönhetően az induló vállalkozások többsége már érezheti a kialakulóban lévő városi startup ökoszisztéma pozitív, támogató hatásait.

A rohamos fejlődés 2014 őszén indult be igazán, egy gondolatindító weboldal iránti helyi érdeklődés jelentős növekedésével. A fórumozók körében népszerűek voltak a startup témák, és az oldal üzemeltetői számára hamar kiderült, hogy a helyiek nyitottak lennének szakmai rendezvényekre. Az első eseményeket több követte, és mára már ott tartanak, hogy az érdeklődők havi szinten válogathatnak a programok között, legyen szó akár szakmai előadásokról (köztük TED-eseményekről), panelbeszélgetésekről, vagy akár közösségi találkozókról.

„A tematikát a résztvevők és az üzleti környezet igényeire szabva folyamatosan alakítjuk, nincs két egyforma turnus. Csupán az alapok szilárdak: 3 hónap alatt ötletből projektet formálunk, a résztvevőkből csapatot kovácsolunk, mindeközben pedig mindenki megérti a vállalkozások indításának és működtetésének alapjait.” – írja a LinkedInen Rab Máté, a kezdeményezés egyik kiötlője.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Miután a programok iránt nagyfokú kereslet mutatkozott, az ökoszisztéma építkezésének következő lépcsőfokaként feltűntek a különböző közösségi irodák is a városban, amelyek a közösségi munkatér funkciójának biztosításán túl kiváló helyszínként szolgálnak személyes fejlesztő tréningek lebonyolítására, startup csapatok offsite termékfejlesztésére, valamint a vállalati, tudományos, pénzügyi és a startup vezetők új generációjának összekapcsolását célzó események megtartására. Az állandó bérlőknek és a pezsgő irodai életnek köszönhetően egyfajta tudásközpont alakulhatott ki ezekben az irodákban.

Debrecenben tipikus startup tendencia, hogy a sikeres vállalkozók jól működő cégük egyik melléktermékéből fejlesztenek startup-szemléletű projekteket, népszerűbb nevén spin-off vállalkozásokat (egyébként az SZTA induló vállalkozásokat megcélzó tőketerméke is az ilyen társaságokat célozza). Ehhez első körben a vissza nem térítendő pályázati támogatásokat (vállalati tanácsadás, fiatalok vállalkozóvá válását támogató pályázatok) veszik igénybe, de ezek a források nem elegendőek egy startup sikersztori felépítéséhez. Éppen ezért volt fontos lépés előbb a város első intézményesített tőkebefektetőjének megalakulása, majd a tervezett debreceni inkubátorház sikeres pályázása az „Innovációs ökoszisztéma építése” című felhíváson, amivel további több százmillió forint juthat a helyi, inkubációs fázisban lévő vállalkozásoknak.

Rab Máté tapasztalataira támaszkodva bejegyzésében remekül összefoglalja a startup várossá válás négy legfőbb sarokkövét: „Debrecenben elkezdődött egy folyamat 5-6 évvel ezelőtt, aminek eredményeként ma egy induló vállalkozás talál magának rendezvényeket, ahol ötleteket és sikereket hallhat, ismertségeket köthet, talál magának egy startupokra fókuszáló képzést, ahol összeállhat a csapata és az ötletéből projekt lesz, válogathat a közösségi irodák között, és számos pénzügyi forrás is rendelkezésére áll, nem beszélve a versenyekről, díjakról. Kell ennél ideálisabb hely a vállalkozás elindításához?”

Hogy a vállalkozásfejlesztés révén a jövőben minél több település indulhasson el ezen az úton, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. folyamatosan azon dolgozik, hogy az első csaknem száz befektetése után legalább ugyanekkora számban biztosíthasson tőkeforrást országszerte, ígéretes hazai kis- és középvállalkozás számára.