A negyedik ipari forradalom hatalmas várakozásokat kelt valamennyi ipari szektorban. A fizikai gépek és tárgyak komplex informatikai rendszerbe való bekapcsolása teljesen át fogja alakítani a gyártási és szállítmányozási folyamatokat. A vállalatok gyorsabb, pontosabb, ellenőrizhetőbb és költséghatékonyabb működést várnak az új technológiáktól és beszállítóiktól. A legelőrehaladottabb helyzetben ma az autóipar van, de nem kell sokat várni arra, hogy az Ipar 4.0 átalakítsa az FMCG vagy éppenséggel a szállítmányozási, logisztikai szektorokat is. Az elkerülhetetlen változások természetesen nem mindenki számára jelentenek jó hírt. Azok az ipari vállalkozások, amelyek a jól megszokott működésükre támaszkodnak, és bíznak abban, hogy eddigi értékajánlatuk hosszú távon is nyerő pozícióban tartja őket, egyszer csak arra ébredhetnek, hogy a piac elhúzott mellettük, és a megrendelőik igényeit a versenytársak már sokkal jobban ki tudják szolgálni. Hogy ez mit is jelent, általánosságban itt, az autóipar kapcsán pedig itt írtunk. Ezúttal a szállítmányozási és logisztikai szektorokban várható változásokat mutatjuk be, első körben maguknak a vállalkozásoknak a szempontjából. Felmérés a logisztikai vállalkozások kilátásairól A PwC 2016-ban elkészítette globális Ipar 4.0-s felmérését (Global Industry 4.0 Survey), amelyben 26 országból több mint 2000 vállalkozást kérdezett meg a negyedik ipari forradalommal kapcsolatban. A vállalkozások közel 10 százaléka a szállítmányozás és logisztika területén tevékenykedik, válaszaik alapján érdekes képet kaphatunk arról, hogy saját szektorukban milyen várakozásaik vannak, hogyan értékelik a változásokat. A vállalkozások 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitális megoldások integrációja terén már elért egy fejlett szintet, és 71 százalékuk gondolja azt, hogy öt éven belül elmondhatják ezt magukról. Tehát amint a következő évtizedbe lépünk, globális szinten várhatóan a szektor cégeinek közel háromnegyede már nagy előnnyel fog rendelkezni a többiekhez képest. A termékfejlesztés és mérnöki feladatok digitalizálása terén ez az arány a jelenlegi 25-ről várhatóan 63 százalékra, a digitális üzleti modellek, illetve a korszerű termék- és szolgáltatásportfóliók tekintetében 21-ről 69 százalékra, a sales és marketing, vagyis a vásárlók elérésének hatékonyabbá tétele terén pedig 37-ről 73 százalékra növekedhet. A vállalkozások nagy reményeket fűznek az Ipar 4.0-s beruházásokhoz, a felmérés alapján nagyon optimistán látják ezek megtérülését. Közel kétharmaduk szerint a digitalizációs költések már két éven belül megtérülnek, 25 százalékuk szerint 2 és 5 év között és 11 százalékuk szerint öt éven túl. A hazai Ipar 4.0-s fejlesztéseket támogató Irinyi Tőkealap kezelőjeként nagyon örülnénk, ha valamennyi cég képes lenne ebben két éven belül visszahozni a kiadásokat, a működési struktúrákat alapjaiban megváltoztató beruházások azonban jellemzően ennél egy-két évvel több idő alatt térülnek meg, hatásuk viszont évtizedes távlatban hatással lehet a cég életére. Nem hiába mozog az átlagos befektetési időszak 4-5 év körül – azzal együtt, hogy a nyereség általában a befektetés utolsó éveiben kezd el igazán növekedni. A megkérdezett cégek a digitalizációtól évente átlagosan 2,7 százalékos bevételnövekedést, valamint évi 3,2 százalékos költségcsökkentést várnak. A vállalkozások ezzel valószínűleg nem becsülték túl a számokat, de azért azt szem előtt kell tartani, hogy az értékek vállalkozásoktól függően eléggé eltérhetnek. Egy olyan szegmensben, ahol a vállalkozások kis árréssel dolgoznak, a versenypozíciók egy szempillantás alatt módosulhatnak. Egy pár százalékos nyereségbeli különbség is testhossznyi előnyt jelenthet egy cégnek a versenytársakhoz képest. Az értéklánc változásának középpontjában az ügyfelek állnak majd, a vállalkozásoknak olyan megoldásokkal kell előállniuk, amelyekkel sokkal jobban tudnak igazodni az ügyféligényekhez. A PwC kíváncsi volt arra, hogy milyen újításoktól várják a cégek bevételeik növekedését. A vállalkozások 53 százaléka szerint a meglévő termékportfólió digitalizációja jövőbeli bevételeik legalább tíz százalékát fogja kitenni, 36 százalékuk az új digitális termékportfólió bevezetésében bízik, 31 százalékuk pedig új big data elemzési szolgáltatásokra építene. A legnagyobb kihívások az átállásban Az átállásban a legnagyobb kihívást a közlekedési és logisztikai vállalatoknál a digitális kultúra és a képzés hiánya jelenti, ezt követi a digitalizáció implementálásának nagy költségigénye, az adatbiztonság kérdése, valamint az operatív működés tervezésében és a digitális vízió megvalósításában szerzett tapasztalat hiánya. Valóban, az ipari forradalom olyan jelenség, amelyből a legutolsót is kizárólag a legöregebb nagyvállalatok éltek meg, a jelenlegi cégtulajdonosok és cégvezetők azonban lényegében minimális tapasztalattal vágnak neki az ismeretlennek, vagyis inkább az ipar felfedezendő jövőjének. Ki kell tapasztalniuk az előttük álló lehetőségeket, és hatékonyan kell gazdálkodniuk anyagi forrásaikkal. Szerencsére a vállalkozások nincsenek magukra hagyva, Magyarországon több finanszírozási forrás és képzés is rendelkezésükre áll, hogy magabiztosabban tudják megtenni első és legfontosabb lépéseiket. A konkrét pénzszerzési és képzési lehetőségekről itt és itt írtunk bővebben. A közép-magyarországi régió ipari kis- és középvállalkozások tőkeoldali támogatásával megbízott Irinyi Tőkealapot kezelő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t érdemes már most megkeresnie az Ipar 4.0-s fejlesztések megvalósítását tervező cégeknek. Az Alapkezelő az SZTA-n keresztül több logisztikai cégbe is befektetett és sikeresen növekedési pályára állított, így például a gép- és fémipar, az egészségipar, az IT vagy a divatipar mellett ebben a szektorban is komoly tapasztalattal és referenciákkal bír.
Menü