Bátran kijelenthetjük, hogy a negyedik ipari forradalom az ipar több szegmensét is fel fogja forgatni, a digitalizáció nem csak a gyártósorokon hagy nyomot, de hatással lesz valamennyi folyamatra a termék tervezésétől a végfelhasználó kiszolgálásáig. Miközben a folyamatláncok ma ismert, akár nagyobb piaci szereplőit olyan új vállalkozások válthatják, amelyek időben felismerték az Ipar 4.0-s fejlesztések szükségességét és előnyeit. A logisztika az egyik olyan kiemelt terület, ahol a változások elkerülhetetlenek. Nemrég megnéztük, mit várnak a vállalkozások, most pedig bemutatjuk, milyen változások várhatók. A logisztika szektor Európán, illetve Magyarországon belül is kiemelkedő jelentőségű. Az Európai Unió GDP-jének mintegy tíz százalékát teszi ki, az arány Magyarországon is meghaladja a hét százalékot. Egy termék árának 10-15 százalékát a szállítási és raktározási költségek jelentik. A logisztikai folyamatok hatékonyabbá tételével a költségek csökkenthetők, a bevételek növelhetők, illetve a megtermelt javak hozzáadott értéke is növekszik, így egységnyi munkával több GDP-t lehet termelni, ráadásul a végfelhasználó is olcsóbban juthat a termékhez. De pontosan mit jelent az Ipar 4.0 a logisztikában? Az Ipar 4.0 megoldásai az automatizáláson túlmutatnak, a gépek és intelligens szoftverek összekötésére és együttműködésére, az ebből származó adatok elemzésére és felhasználására építenek. Ahogy a portfolio.hu több, logisztika területén tevékenykedő céget megszólaltató cikkéből is kiderül, az új technológiákra épülő megoldások közé tartozik a digitális és fizikai világot összekötő intelligens szenzorral való mérés és adattovábbítás, a fizikai eszközök összekapcsolhatósága vagy a beágyazott rendszereknek köszönhető szoftveres modellezés és irányíthatóság a logisztikai folyamat minden lehetséges pontján. Ezek legfőbb előnye, hogy a fejlettebb algoritmusokkal az egész működést valós időben beérkező információkkal lehet optimalizálni, illetve a folyamatkezelés változtatásáról szóló döntéseket is valós időben lehet meghozni. A gyártósorokon egyre erősebben megjelenő igény, hogy a vevőigényeknek megfelelő extrák és speciális felszerelések abban a pillanatban álljanak rendelkezésre a gyártósoron, amikor a vevői igények is megérkeznek. Bár ez növeli az egységnyi idő alatt kibocsátott termékek számát, a logisztikai folyamatok még jobban összpontosultak és szűkültek. Így a gyártókat rövidebb átfutási időkkel, pontosabban kell kiszolgálni, még szorosabb ütemezésben, és a logisztikai rendszerek között szorosabb együttműködésre van szükség. Az Ipar 4.0 adja meg azokat az eszközöket, amelyekkel még jobban optimalizálni lehet, amellyel egy új szintre lehet emelni az egész logisztikai folyamatot. A portfolio.hu által megkérdezett Ilg Péter, a Pillar Mérnökiroda Kft. vezetője hangsúlyozza, hogy minden logisztikai vállalatnál meghatározott Ipar 4.0 elemekből fognak összeépülni az adekvát megoldások. Vagyis ezek az elemek minden cégnél egyedileg testre szabott Ipar 4.0 koncepciók lesznek. A logisztikai folyamat fizikai elemei rendszerbe köthetők: a targoncák, a komissiózók, a kapuk, a mérlegek, a daruk, az anyagmozgató eszközök, a polcok mérőeszközeiből származó adatok mind a cég vállalatirányítási rendszerébe kerülnek. Ezeket az adatokat felhasználva pedig olyan „okos algoritmus” fejleszthető, amellyel a gyáron belüli logisztikai folyamatok jóval hatékonyabban szervezhetők. A szimulációs szoftverek segítségével stratégiai tervezést lehet készíteni a teljes üzemre vonatkozóan, amelyet utána napi szintre is le lehet fordítani, és az anyagellátást végző dolgozóknak egy tabletre konkrét feladatként is ki lehet adni. Azaz a gyártás anyagellátásának tervezése napi szinten, valós időben tervezhető, amelybe probléma esetén be lehet avatkozni, illetve az algoritmus a változásoknak megfelelően újra tudja tervezni az optimális ellátást. A terepen dolgozó munkások feladatvégzését segítő szoftver alapú technológiák fejlesztésére jó példa a magyar Mobilengine, amely korábban a Széchenyi Tőkebefektetési Alap portfóliócége volt, az exit után pedig Bostonba helyezte át székhelyét. Erről bővebben ebben a bejegyzésünkben lehet olvasni. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] De ennél persze jóval több területen és feladatnál tud majd segíteni a technológia a dolgozóknak. A példa kedvéért említhetők a kényelmesen használható okos szemüvegek, az anyagmozgatásban hasznos térfogatmérő szoftverek, a targoncákba épített, vállalatirányítási rendszerhez csatlakoztatott okos mérlegek, illetve később az önvezető kamionok és raktárgépek. Lehet, hogy a fenti technológiák egyelőre távolinak tűnnek, de a helyzet az, hogy egyre több vállalkozás használja őket. Öt év múlva valószínűleg már a többségről beszélhetünk, legalábbis a vállalkozások ezt tervezik. Az Ipar 4.0-ban való gondolkodást a kkv-knak érdemes minél előbb elkezdeni, hogy egyáltalán még időben fel tudják mérni az előttük álló kihívásokat és feladatokat. Első lépésként mindenképp fel kell mérni, hogy a digitalizáció hogyan építhető be a működési folyamatokba, a lehető legjobban meg kell ismerni az új technológiát és annak lehetőségeit, illetve minél előbb el kell indítani a szükséges tőkeforrások megszerzését. Az Irinyi Kockázati Tőkealapban ehhez partnerre találhatnak a vállalkozások.