A magyar gazdaság erősen támaszkodik a folyamatosan bővülő autóiparra, amely tavaly a GDP több mint tíz százalékát, a gyáripari teljesítmény 29 százalékát, illetve a teljes export 20 százalékát adta. Hazánk a régió fontos központjának számít, a nagy autógyártók szívesen fektetnek a magyarországi gyártásba. Az autóiparban elkezdődött drasztikus változások (ipar 4.0, elektromos és hidrogénhajtású autók) azonban kihívások elé állíthatják az országot, ami még inkább szükségessé teszi a létfontosságú beruházások elindítását, valamint a hazai beszállítói környezet versenyképességének erősítését. Az Euler Hermes magyarországi autóiparról készített elemzése számos további növekedési lehetőséget lát a hazai autóiparban, egyrészt a négy nagy hazai gyártó, a Mercedes, az Audi, az Opel és a Suzuki tervezett beruházásai, másrészt az innovatív technológiai megoldások (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) révén. A négy nagy hazai autógyártó mindegyikénél – a folyamatos gyártáson kívül – jelentős beruházások zajlanak. Az Audi gyárfejlesztése mellett a Mercedes Benz Hungária Kft. tervei között szerepel a meglévő üzem 580 millió eurós fejlesztése és egy új üzem 1 milliárd eurós befektetést igénylő felépítése is. A Suzuki esztergomi gyára 1992 óta töretlenül üzemel, az Opel új tulajdonosa pedig nemrég jelentette be a magyar üzem hosszú távú fejlesztési terveit. Emellett egy az önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére alkalmas, európai szinten is egyedülálló tesztpálya építése is megkezdődött Zalaegerszegen, illetve a Samsung százmilliárd forintos beruházásában létrejött elektromosjármű-akkumulátort gyártó gödi üzemet is felavatták májusban. A Tesla európai gyártásának helyszíne még kérdéses, ha a cég Magyarországot választja, az egyből feltenné hazánkat az elektromos autógyártás világtérképére. Mindenesetre várhatóan az év végéig Győrben megépülhet az első Supercharger névre keresztelt Tesla-töltőállomás. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] A hazai beszállító kkv-k fejlődési képessége, innovációs tevékenysége is kulcsfontosságú tényező lesz. Mivel a magyar autóipari termelés 92 százaléka exportra irányul, a szektort lehetetlen elszigetelten, csak a hazai folyamatokra fókuszálva elemezni. A globális trendek és folyamatok szinte azonnal éreztetik hatásukat, a beszállítói versenyben nem csak Magyarországon kell helytállni, de valamennyi piacon, ahol az autógyártók innovatív beszállítókat keresnek. Mind a beszállítók, mind a gyártó cégek esetében egyre fontosabb a gyors reagálás és az, hogy fejlesztéseikben, beruházásaikban is előrelátó módon, igyekezzenek mindig egy lépéssel a versenytársaik előtt járni. Tehát a beszállítóknak is alkalmazkodniuk kell, a szoftverfejlesztés jelentősége egyre növekszik az elmúlt időszakban, megváltoztatja az iparág szereplői számára az új termékek és szolgáltatások kialakításának ütemezését. A számítógépes rendszerek stabilitása-fejlesztése, például az önvezető autókhoz kapcsolódóan egyre kritikusabbá válik, és ennek megfelelően a K+F+I költések szerepe is tovább emelkedhet ezen a területen. Az Euler Hermes elemzése arra is kitér, hogy a hazai beszállítói szektorban lévő cégek általánosságban jó pénzügyi-nyereségességi mutatókat tudnak felmutatni, és ennek megfelelően az egész hazai autóipar is az alacsony kockázatú szektorbesorolásban található. Elsősorban a hosszú távú szerződések megléte a gyártókkal, a folyamatos innováció, a kifejezetten szigorú audit szabályok alkalmazása, illetve a szektorra jellemző, az átlagnál megbízhatóbb fizetési fegyelem áll ennek hátterében. Ez pedig a régióban további befektetési lehetőségeket kereső cégeket és befektetőket győzhet meg arról, hogy terjeszkedéshez Magyarországot, partnerkeresésben pedig a magyar beszállítókat válasszák.