Miért nincsenek újabb tech startupóriások a Facebook óta?

Miért nincsenek újabb tech startupóriások a Facebook óta?

Miért nincsenek újabb tech startupóriások a Facebook óta? 150 150 SZÉCHENYI ALAPOK

Már 13 éve nem jelent meg a globális startup piacon a Facebookhoz vagy a Google-höz hasonló, internet alapú cégóriás. Az internet történetében valamennyi évtizednek megvolt a maga „garázscége”, amely aztán a világot megváltoztató nagyvállalattá nőtte ki magát: a 70-es években az Apple és a Microsoft, a 80-as években az AOL, a 90-es években az Amazon, a Yahoo és a Google, a 2000-es években pedig a Facebook. Ez az évtized azonban még nem büszkélkedhet a saját tech cégmonstrumával. Vajon mi állhat ennek hátterében? Az amerikai Vox írt cikket a témában, bejegyzésünk ebből merít. Természetesen a 2010-es években is számos nagy tech startup született a Szilícium-völgyben, egyes ígéretes (néha pedig túlértékelt) unikornisokról minden bizonnyal azok is hallottak, akik nem követik figyelemmel a startup világ fejleményeit. Ezek értéke és szerepe azonban (egyelőre) közel sem hasonlítható a Facebookéhoz vagy a Google-éhez. A „trón” várományosának tartott Uber (illetve a cégvezetés) körüli 2017-es botrányok visszavethetik növekedésének lendületét, a Snapchat pedig a vártnál rosszabbul szerepel a tőzsdén. Természetesen hosszú távon ez még nem sokat jelent, a Facebooknak vagy épp az Apple-nek is voltak nehezebb időszakai. Az viszont meglehetősen valószínűtlen, hogy az új trónkövetelők még ebben az évtizedben megközelítenék a nagyokat. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Mennyit érnek a legnagyobb feltörekvő startupok? A Facebook és az Amazon épp nemrég lépték át az 500 milliárd dolláros értékhatárt, a Google anyavállalata, az Alphabet már 650 milliárd dollár felett, a világ legértékesebb tech cége, az Apple pedig már 750 milliárd felett jár. Ehhez képest az Ubernek 70 milliárd dollár alatt mozog a piaci értéke, az AirBnB-ét és a Snapchatét pedig 30 milliárd dollár körülire értékelik. Az évtized legértékesebbnek titulált tech startupjai a Facebook értékének csupán töredékét érik el. Ha az Uber innentől kezdve képes lenne évente 50 százalékos növekedést produkálni, akkor is csak 2022-re tudná a Facebook jelenlegi értéke fölé tornászni a sajátját. A két „céggeneráció” közötti különbségeket a Szilícium-völgy szakértői és befektetői több, egyszerre ható tényezővel indokolják. A legkézenfekvőbb válasz például az érintett szektorok és piaci verseny jelenlegi érettsége. Saját idejükben a Google, a Facebook és az Amazon a piacaik úttörői tudtak lenni, meg volt az az előnyük, hogy ők diktálhattak a böngészés, a közösségi média és az e-kereskedelem területein. Akik később jöttek, már egy működő és a versenytársak által terelgetett piacra léptek be, tehát nem csak az új igényeket kellett kielégíteniük, de már a versenytársak ügyfeleit is meg kellett szólítaniuk. Aki nem képes haladni a korral, elbukik Természetesen az, hogy egy cég másoknál korábban tudja letarolni a célpiacát, még nem jelenti azt, hogy vezető szerepben is marad. Az Facebook, az Amazon, a Google vagy a Microsoft vezetése mindent megtesz azért, hogy tanuljon az egykori, ígéretesebb jövőképű tech cégek hibáiból, és hogy még véletlenül se kövesse el azokat. Az egykor szebb időket is megélt AOL vagy a Yahoo nem tudtak lépést tartani a technológiai változásokkal, ez okozta a vesztüket. Mark Zuckerberg például még időben felismerte az okostelefonok jelentőségét, és céges szinten top prioritásként kezdte el kezelni az alkalmazások fejlesztését. E gyors felismerés nélkül az addig számítógép-alapú cég könnyen a Yahoo sorsára juthatott volna. Emellett a mai tech óriások sokkal tudatosabban kezelik piaci dominanciájukat, jóval felkészültebben tudják feltárni és megelőzni az őket fenyegető veszélyeket. Agresszív módon terjeszkednek újabb piacokra, ahol még akkor felvásárolják a nagyobb jövő előtt álló, konkurens startupokat, amikor azok még viszonylag kicsik. Védik a legfontosabb piacaikat. A Google már 2005-ben felvásárolta az Android mobilszoftver céget, 2006-ban pedig a YouTube-ot. E két lépésnek köszönhetően a keresőmotorjáról híres vállalat a mobil operációs rendszerek és az online videók piacán is vezető pozícióba került. Így szerezte meg a Facebook 2012-ben az Instagramot 1 milliárd dollárért és két évvel később a WhatsAppot 19 milliárdért. Ma a WhatsApp és a YouTube a világ legnagyobb közösségi felületei a Facebook után, és a kínai cégeket nem számolva az Instagram is felfér a rövid listára. Az e-kereskedelem területén az Amazon a Zappos és a Diapers.com-ot üzemeltető Quidsi felvásárlásával nőtt tovább. És mi a helyzet a megmaradt függetlenekkel? Nem minden startup adja be a derekát a nagyoknak, sokan a nehezített körülmények ellenére is megpróbálják a saját útjukat járni. Egy ajánlat visszautasítása azonban gyakran azt eredményezi, hogy az óriáscég piaci versenyben próbálja uralma alá hajtani az adott startupot. A Snapchat például 2013-ban nem fogadta el Mark Zuckerberg 3 milliárd dolláros ajánlatát, helyette előkészítette a Snapre keresztelt cég 2017-es tőzsdére lépését. A Facebook válasza a Snapchat egyes szolgáltatásainak lemásolása és Instagramba építése volt. A Snapchat gyengébb tőzsdei teljesítménye többek között ehhez a versenyhez is visszavezethető. A Google helyi vállalkozások értékelését lehetővé tévő Yelpet szerette volna felvásárolni, azonban a cég 2012-ben a tőzsdét választotta. Jeremy Stoppelman, a Yelp vezérigazgatója szerint a Google válaszlépésként keresőmotorjában hátrébb sorolta a cég oldalára mutató találatokat, aminek köszönhetően nehezebbé vált az új (akár határon túli) felhasználók megszólítása. Az Amazon válasza a pelenkakereskedelem területén feltörekvő Diapers.com-ot üzemeltető Quidsi visszautasítására az volt, hogy saját felületén jelentősen lecsökkentette a pelenkatermékek árát, annak ellenére is, hogy ez – a Quidsi számításai szerint – mintegy 100 millió dolláros veszteséget jelentett az Amazonnak. A startup 2010-ben feladta a versenyt. Mi jelenthet megoldást a startupok számára? Bár a fenti sztorik elég reménytelen jövőképet festenek a feltörekvő cégek számára, de ez korántsem jelenti azt, hogy a jelenlegi piaci szereplők évtizedekig vagy akár csak évekig is megtartják saját pozíciójukat, és ne lenne esély a helyükbe lépni. Gondoljunk csak bele, a múlt évszázad közepén a félvezetők piacán hatalmas robbanás volt, az Intel, a Samsung vagy a Qualcomm elképesztő növekedést tudott maga mögött, aztán a piac lecsillapodott. Ugyanez mondható el a számítógépes szoftverek piacán a Microsoftról, Adobéről és az Intuitról. A néhány évtizedes korszakokban tapasztalható növekedést egy-egy új technológia megjelenése lassította le vagy állította meg. A fordulópontok egyúttal új szereplőket is jelentettek. Az Uber vagy a Snapchat például okostelefonok nélkül nem is léteznének. A mai innovációs versenyben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő öt évben épp egy fiatal startup fogja megtalálni az új technológiát, amely felváltja az okostelefont, „korunk iPhone-ját”. A forradalmi innováció pedig akár a tech óriásokkal szemben is lépéselőnyt jelenthet. Ha a fejlesztésben megvan a potenciál, hogy korábban nem létező fogyasztói igényeket teremtsen és elégítsen ki, vagy alapvető fogyasztói szokásokat változtasson meg, valamint meggyőzőek az alapítók, egészen biztosan sorra érkeznek majd a befektetési ajánlatok a tőkebefektetőktől. Természetesen itt a „következő Facebookról” beszélünk, 500 milliárd dolláros cégértékhez nem elég ígéretesnek lenni. Ahhoz azonban, hogy sikeres legyen egy startup, nem kell, hogy övé legyen a következő Facebook. A legnagyobb piacokon és globális szinten az unikornis (egymilliárd dollár értéket elérő startup) klubba való bekerülés már álomszerű eredmény lehet egy cégvezetőnek, tekintve, hogy a sok tízezer startup közül jelenleg 211-en szerepelnek a listán, amely egyre nagyobb ütemben bővül. Magyarországról pedig már egy sikeres nyugat-európai vagy amerikai terjeszkedés is irigylésre méltó eredmény. A magyar tech cégek közül a leghíresebb Prezi, a legértékesebb LogMeIn vagy épp az SZTA tőkéje révén növekedési pályára állított, immáron Bostonban székelő Mobilengine is kicsiként kezdte. A céltudatos tervezés, a menedzsment kompetenciáik és a tőkebefektetések révén olyan fejlődésen mentek keresztül, amelyet a startupok viszonylag kis hányada tud elérni. Alapításakor valószínűleg a Facebook és a Google sem gondolta, hogy ma itt fog tartani, de ez is csak azt jelzi, hogy nem az 500 millió dolláros cégértékre kell törekedni, hanem arra, hogy a startup a legjobb tudásához híven végezze, amihez ért, és meg tudja ragadni az előtte nyíló lehetőségeket. Arról, hogy a nagyvállalatok és a startupok hogyan tudnak együttműködni az innováció területén, ebben a bejegyzésben írtunk bővebben. Forrás: Vox.com