Széchenyi Tőkealap - Rugalmas társbefektetői partnerség az SZTA-val a kis- és középvállalkozások megerősítéséreA Széchenyi Tőkealap Magyarországon új, és uniós szinten is egyedi társbefektetési konstrukciója által kínált lehetőséggel azok a legalább két éve működő, közvetve vagy közvetlenül 25 főt foglalkoztató hazai cégek élhetnek, amelyek árbevétele nem haladja meg az évi 6 millió eurós küszöböt. Ezáltal az SZTA átfogó tőkeprogramja keretében a célvállalkozások és magánbefektetők számára egyaránt rendkívül előnyös lehetőséget kínál, amellyel nagyobb összegű, projektenként akár 2,5 millió eurós tőkebefektetéseket is végrehajthat a hazai kis- és középvállalatok megerősítésére. 

A társbefektetés keretében az SZTA olyan társaságokkal vagy kockázati tőkealap-kezelőkkel alakít ki együttműködést, amelyek legalább 50 millió forintnyi saját forrással rendelkeznek, és ezt 2015 végéig kívánják hazai kis és közép-vállalkozásokba fektetni – bejegyzésünkben ezúttal a közös befektetések fő előnyeit tekintjük át a társbefektetők, a célvállalatok, illetve az SZTA szemszögéből.

Társbefektetőknek: extra hozamlehetőség, veszteség-átvállalás, megosztott kockázat

A társbefektetés egyik fő célja, hogy a privát befektető kockázatát csökkentse, elérhető hozamát pedig a lehető legmagasabbra helyezze.

Az SZTA a belátható, 4-6 éves időtartamra szóló társbefektetés összegének akár 70 százalékát (75 és 750 ezer euró közötti összeget) biztosíthatja, ami azt jelenti, hogy a befektetés több mint kétharmada uniós forrásból biztosítható. Ráadásul, a tőkeemelés mellett hozameltérítést is felajánl a magánbefektető számára, aki így az elvártnál jobban teljesítő befektetés extra hozamából tulajdonrészénél nagyobb arányban részesedik. Az SZTA már a partnerség elején rögzíti és egyértelműsíti exit-politikáját, amely szerint az esetleges veszteség első 10 százalékát is magára vállalja, ha a teljesítmény nem a vártnak megfelelően alakul.

A befektetési célpontok kiválasztásában a kezdeményező szerep a partnereké lesz. Azzal, hogy az SZTA és a társbefektetők közösen dolgoznak az erre a célra felhasználható uniós források kihelyezésén, piaci és szakmai kapcsolatrendszerük, szakértői csapataik, befektetői tapasztalataik együttes alkalmazásával a korábbinál szélesebb hazai vállalati kört érhetnek el. Mivel az SZTA kisebbségi tulajdonosként nem kér menedzsment- jogokat, a napi működést nem kell a társbefektetővel egyeztetni.

Célvállalatoknak: rugalmasabb befektetési konstrukció, magasabb tőkeösszeg, „könnyebb” forrásszerzés

A kis- és középvállalatok az SZTA mint társbefektető bevonásával magasabb tőkeösszeghez juthatnak, mintha csak privát tőkebefektetéssel élnének. Ez többek között azért is van így, mert egy növekedésre képes vállalkozásnak „könnyebb” tőkét szereznie a korábbinál rugalmasabban meghatározható befektetési összeget és a kockázatot megosztó, szakértő partnerektől. Emellett a privát befektető jelenléte új tudással gazdagíthatja a vállalatot, illetve segítséget nyújthat a cég működésében és a piacon való előrelépésben. Ráadásul fedezetelvárás sincs, mivel a cég a tulajdonrész fejében kap forrást, tehát ez a konstrukció növeli a vállalkozások tőkéhez jutási lehetőségeit.

A tőkealap-kezelő társaság befektetései révén kizárólag kisebbségi tulajdonrészt szerez; ezt a tervezett, várhatóan 4-6 éves befektetési időszak lezárultával – vagy a növekedéstől függően akár előbb is – a cég tulajdonosai, maga a vállalkozás, vagy az általuk kijelölt személy vagy cég visszavásárolhatja.

Mivel segíti ez a társbefektetői konstrukció a Széchenyi Tőkealap munkáját?

A legfontosabb szempont, hogy a társbefektetők révén az SZTA nagyobb összegű (projektenként akár 2,5 millió eurós) befektetést hajthat végre, melyhez a társbefektető legalább 30 százalékkal járul hozzá. A társbefektető jelenléte tehát nem csupán a befektetés összegét növeli, de hozzájárul az uniós források gyorsabb elköltéséhez is, amelyből még közel 10 milliárd forint áll a Tőkealap rendelkezésre. Továbbá, a partnerség növeli a társbefektetői kontrollt, és a plusz szakértői jelenlét az SZTA kockázatát is mérsékli.

Összességében elmondható, hogy ez a keretszerződéssel megvalósuló befektetési konstrukció a kulcsfontosságú elérés, kapcsolatteremtés elősegítését célozza meg: az együttműködés révén ugyanis könnyebben egymásra találhatnak a tőke és a célvállalatok, így végeredményben a korábbiakhoz képest számottevően bővülhet a tőkejuttatással megerősített kis- és középvállalati kör.

A felhívás megtalálható a Széchenyi Tőkealap honlapjának Termékeink oldalán, illetve közvetlenül letölthető itt.