A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások csupán ötöde végez exporttevékenységet, és viszonylag kevesen tervezik a külpiaci terjeszkedést. Pedig az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat: árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A témában a kutatást a Budapest Bank megbízásából a Gfk készítette magyar kkv-k körében, érdemes megvizsgálni az eredményeket. A megkérdezett cégek csupán 19 százaléka lépett eddig nemzetközi piacokra, és ezek kétharmada is már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve exportál. A válaszadók mindössze 4 százaléka mondta, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, és több mint háromnegyedük, egészen pontosan 77 százalékuk elzárkózik ettől. Az exportált termékek legnagyobb részét gépek, szerszámok, alkatrészek teszik ki, emellett az építőipari és mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl csak a cégek 10 százaléka tevékenykedik. A legnépszerűbb célpiacok közé Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország tartozik. A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében lényegesen magasabb az exportpiacokra is szállítók aránya az átlagnál (42 százalék), míg a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak csak a 17 százaléka végez exporttevékenységet, további két százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést. Miért kezdtek bele exporttevékenységbe a cégek? A vállalkozások körében a külpiacra lépés leggyakoribb indoka a nyereség növelésének szándéka volt (62 százalék), de sokan a leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). Emellett a válaszok között szerepelt a termékekre vagy szolgáltatásokra elsősorban külföldről érkező igény (18 százalék), valamint a belföldi piac szűkössége (14 százalék) is. Az eredmények azt mutatják, hogy megérte külföldön terjeszkedni, ugyanis a cégek árbevételének átlagosan 26 százaléka származik exportból. A 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetében pedig ez az arány a 44 százalékot is eléri. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy növekedett náluk a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését. Miért nem lépnek külföldi piacokra a többiek? A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát több mint a felük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban (27 százalék) említett indok, hogy túl kicsinek gondolják a céget, ami elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39, illetve 43 százalék). Az alacsonyabb százalékpontokat kapó válaszok között szerepelt többek között, hogy a cégnek nincs szüksége a külföldi terjeszkedésre (8 százalék), hogy túl költséges lenne belevágniuk (6 százalék), hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő (4 százalék), de többen panaszkodtak a vevők megtalálásának nehézségeire vagy szakmai felkészültségük hiányára is (3-3 százalék). Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a magyar piacon a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent, miközben a már exportálók körében ez az arány 80 százalék. Tehát elmondható, hogy a cégek egy része az akadályok leküzdése után szívesen lépne ki külföldre, egy másik részének erre nincs szüksége, a harmadik részének pedig a piaci verseny miatt nem sok választása marad. A felmérésben 500 darab, nulla és 10 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, magyar tulajdonú társas vállalkozás vett részt, tehát kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozásokat vizsgált a minta. Ha a kutatás eredményeit a hazai kkv-k számára kivetítenénk, azt kapnánk, hogy egy-egy százalékpont akár ezres nagyságrendű vállalkozásszámot is jelenthet. Még nem reprezentatív mintát alapul véve is kijelenthető, hogy több ezer vállalkozás működik Magyarországon, amelyek keresik a lehetőségeket a külföldi piacok felé való nyitásra. Az eleve globálisan gondolkodó indulókról és startupokról pedig még nem is beszéltünk. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Milyen megoldásokkal háríthatók el az akadályok? Természetesen nem minden vállalkozásnak van szüksége külföldi vevőkörre. Például azért, mert termékével kifejezetten magyarországi igényeket elégít ki, mert elégedett forgalmának stabil szintjével, vagy mert úgy érzi, nem győzné kiszolgálni a hirtelen megugró keresletet. Azonban a fent is felsorolt akadályok számos olyan vállalkozást is hátráltatnak az előrelépésben, amelyben megvan a potenciál a nagyobb kiugrásra. A leggyakoribb problémaként felmerülő indok, miszerint a cég terméke vagy szolgáltatása nem alkalmas exportra, elsősorban termék- és szolgáltatásfejlesztéssel orvosolható, amihez a vállalkozásoknak elegendő mennyiségű anyagi forrásra van szüksége. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy egy átfogó és alapos piac- és versenytárselemzés azt az eredményt hozhatja, hogy a cég terméke bizony megtalálná a vevőit külföldön is, csak a cég vezetői rosszul mérték fel a lehetőségeiket vagy hibás prekoncepciójuk volt egy-egy piaccal szemben. A növekedni képes cég kis mérete szintén nagyrészt anyagi kérdés, ha van lehetőség bővítésre, az elsődleges megoldás a tőkeemelés, tőkebevonás, de ide tartozik a megfelelő szakembergárda alkalmazása, és annak finanszírozása is (erről ebben a bejegyzésben írtunk bővebben). Az új piacokra való üzleti felkészülésben és a szakmai háttér biztosításában egy üzleti-szakmai partner remek segítséget jelenthet. Arról, hogy az ügyfél pénzétől kezdve a tőkebefektetésig milyen forrásokban érdemes gondolkodnia a bővülő cégeknek, korábban már összegyűjtöttük, viszont ha már exportról van szó, érdemes kiemelni egy olyan új tőkeprogramot, amely kifejezetten a magyar vállalkozások külpiacra lépését támogatja anyagilag és üzleti-szakmai tanácsadással. A 20 milliárd forint keretösszeggel elindított Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap azokat a hazai vállalkozásokat keresi, amelyek a határainkon túl, kifejezetten a Magyarországgal határos országokban szeretnének terjeszkedni. A felmérésből is kiderül, hogy az exportáló cégek legnépszerűbb célországai közé tartozik többek között Szlovákia, Magyarország és Ausztria is, és ezekben az országokban tudnak nagy mennyiségű árbevételt generálni. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által szeptemberben elindított tőkealap számos további magyar vállalkozásnak kívánja megadni erre a lehetőséget. A jellemzően 4-5 éves időtávra szóló tőkebefektetések kiemelt célja a vállalkozások nemzetközi gazdasági tevékenységének elindítása és megerősítése, határon túli üzleti kapcsolatok kialakítása, valamint az ezekhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések és munkahelyteremtés finanszírozása maximum 480 millió forintig. A tőkebefektetések minden esetben magyarországi cégekben valósulnak meg. A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapról itt lehet még többet olvasni.
Menü