Tavaly 62 százalékkal kevesebb volt a kockázati- és magántőke-befektetés, mint 2015-ben. Aki követi a szektor híreit, az tisztában van azzal, hogy ebből a csökkenésből egyáltalán nem következtethetünk a piac közép- vagy hosszú távú aktivitására, de még a rövid távúra sem. Ugyanis a magyar tőkebefektetők már 2017-től új forrásokkal folytatják tőkekihelyezést. Köztük a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. is, immáron legalább két új tőkealappal. A HVCA 2016-os jelentéséből kiderül, hogy a kockázati és magántőke-befektetések értéke tavaly 12,1 milliárd forint volt (ebből 1,4 milliárd forint az SZTA-hoz köthető), ami 62 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 31,8 milliárd forinthoz képest. A befektetések számában is történt csökkenés: míg 2015-ben 132 befektetésen keresztül 109 vállalkozás vont be tőkét (harmaduk az SZTA-tól), addig 2016-ban már csak 97 befektetésről és 87 vállalkozásról beszélhetünk (ebből 11 befektetés kötődik az SZTA-hoz). Ennek oka elsősorban a két legnagyobb, nagyrészt uniós forrást kihelyező tőkeprogram befektetési időszakának lezárása. A JEREMIE-alapok májusig fektethettek be, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap pedig júliusig helyezett ki tőkét. Ennek megfelelően a tranzakciók 97 százaléka 2016 első félévében realizálódott. Jó hír a cégeknek, hogy a következő évtizedben több nagyobb állami tőkeprogram fogja keresni az ígéretes, növekedésre képes vállalkozásokat, emellett pedig számos inkubátor is megkezdi a tevékenységét. Az SZTA új befektetési időszaka 2025-ig tart, az Irinyi Kockázati Tőkealapok is várhatóan a következő évtized közepéig fektethetnek be, emellett az elsősorban korai életciklusú startupokat megcélzó Hiventures legalább 2020-ig helyezhet ki tőkét. 2017-ben várhatóan meghirdetésre kerülnek a privát szereplőknek szóló kiírások is. A kockázatitőke-piac bővülésének köszönhetően egyre több vállalkozás számára válhat reális lehetőséggé a tőkebevonás. A fentiek alapján látható, hogy a korábbinál jelentősebb tőkeösszeg lesz a következő években elérhető a vállalkozások számára. Ennek egyik – talán a legjelentősebb – oka, hogy az európai uniós kockázati tőkeprogramok (SZTA és a JEREMIE) teljesítették első szintű céljukat: kihelyezésre kerültek a források és többszáz hazai vállalkozás kapott tőkét. A tőke hasznosulása lesz a következő mérföldkő, amit 2018-2020. között (az alapok zárásával párhuzamosan) mérni lehet. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] A jelentős számú szereplő, nagy mennyiségű tőke és számos tranzakció megalapozta, hogy a befektetők már ma is egy érettebb, tőkebevonásra alkalmasabb piacon működnek: számosságában is megjelentek a kockázati tőke ökoszisztéma elemei, amellyel nemcsak a tőkebefektetők, de a vállalkozások is felkészültebbek, mint az európai uniós forrásokból indult tőkeprogramok előtt voltak. A HVCA-jelentés legfőbb megállapításai a 2016-os évről:
- Az ügyletek átlagos mérete a 2015-ös évi 274 millió forintos átlag után tavaly 145 millió forint volt.
- A korábbi évekhez hasonlóan a HVCA önkéntes adatszolgáltatáson alapuló jelentése alapján 2016-ban is a kockázatitőke-befektetések domináltak a magántőke-befektetésekkel szemben.
- A tranzakciók egyenlőtlenül oszlottak meg a negyedévek között: a befektetési időszakok lezárása előtti késő tavaszi hajrának köszönhetően az év második negyedéve volt a legerősebb, ekkor 59 kockázati tőkebefektetés zárult.
- Összesen 23 tőkealap fektetett be a vállalkozásokba tavaly. Közülük 6 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet (köztük az SZTA), amelyek együttesen az összes befektetés értékének közel 66 százalékát adták.
- A legaktívabb tőkealap tavaly a tranzakciók számát tekintve a befektetések közel 15 százalékáért felelős (teljes tranzakció értéket vizsgálva).
- 1,9 milliárd forintot az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 21, jellemzően startup vállalkozásba. Ebből 1,4 milliárd forint, valamint 11 vállalkozás az SZTA-hoz kapcsolódik.
- 2016-ban az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az IT-val és elektronikával, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.
- Tavaly 16 kiszállásra is sor került, amelyek közül tizenegyet az SZTA hajtott végre.
Az európai kockázatitőke-piac 2016-os eredményeiről ebben a bejegyzésben írtunk bővebben.