A magánbefektetők piaci aktivitásának növelése a magyar kockázatitőke-piac egyik aktuális kihívása. Pozitív eredményeket már most is láthatunk, elég csak a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkekonstrukcióját említeni, amely a vártnál nagyobb mértékben ösztönözte a hazai magánbefektetői kör tőkepiaci aktivitását. Így az elmúlt három évben az Alapnak köszönhetően a kkv-k tucatnyi olyan hazai magánbefektetőtől vonhattak be addicionális tőkeforrást, amelyek az SZTA befektetési tevékenysége nélkül valószínűleg nem fektettek volna be a cégekbe.Az eddigi tapasztalatok alapján idén még több olyan vállalkozás keresi meg az SZTA-t, ahol a tudás mellett jelentős magántőke is elköteleződött. Az Európai Bizottság 2013-ban egyedi engedély alapján tette lehetővé az SZTA számára, hogy magánbefektetőkkel együtt fektessen be valós növekedési potenciállal bíró magyar kis- és középvállalkozásokba. Azóta az Alap 28 tőkebefektetést a céltársaságoktól független magánbefektetőkkel együtt valósított meg, további 15 befektetésben pedig alapítói vagy társasági forrás került be a cégekbe az SZTA tőkeemelésével párhuzamosan. Így befektetései közel felében vont be magántőkét, ezáltal több milliárd forint értékű privát forrás kihelyezését segítette elő a hazai kkv szektorban. A tőkekonstrukció biztosítja, hogy a vállalkozások szabályozott keretek között jussanak hozzá a magántőkéhez. Emellett fontos előnye, hogy egyéb tőkeprogramokhoz képest lehetőséget ad a privát szereplőknek a tranzakciónkénti kockázatvállalásra, így rugalmasan, hosszú távú partneri elköteleződés nélkül tudnak dönteni a célvállalatokba történő befektetésről. Az SZTA társbefektetési konstrukciójához hasonló megoldások révén olyan piaci szereplők aktivizálása is lehetővé válik, akik az egyes ügyletek kockázatát egyedül nem vállalnák. Az állami szerepvállalás ösztönözte erősebb magánbefektetői aktivitásnak köszönhetően a kkv-k növekedési terveik megvalósításának finanszírozásához nagyobb mértékű kockázati tőkét képesek bevonni. Emellett további fontos előnyt jelent számukra, hogy a privát befektető jellemzően operatív szinten is támogatja a működést, valamint szakmai kapcsolati hálójával, például a kivásárló partnerek felkutatásával is segíteni tudja a tulajdonosokat. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] A magyar kormány a hazai kkv szektor versenyképességének megerősítését kiemelt feladatként kezeli, amelynek fontos lába a visszatérítendő pénzügyi források, azon belül is a tőkebefektetések szerepének növelése, lehetőleg mind piaci, mind állami szerepvállalással.Ennek megfelelően a hazai innovatív vállalkozói környezet fejlesztéséről, a feltörekvő digitális vállalkozások versenyképességének javításáról és Magyarország Digitális Startup Stratégiájáról szóló 1858/2016. (XII. 27.) kormányhatározatban is olyan társbefektetési konstrukció kialakítását támogatja, amely az állami és a piaci szereplők kockázatvállalásának megosztásával ösztönzi a hazai tőkebefektetések számának növekedését.Így a közeljövőben várható újabb állami tőkeprogramoknak köszönhetően a magánbefektetőknek lehetőségük lesz a kisebb kockázat melletti tőkekihelyezésre. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kormány privát befektetők aktivizálását célzó iránymutatása valós igényt fogalmaz meg, a kkv szektornak több magánforrásra lenne szüksége versenyképességének megerősítéséhez. Az SZTA portfóliócégei esetében a társbefektetői jelenlét jellemzően gyorsabb előrehaladást eredményezett a vállalkozásfejlesztésben. Tapasztalataink szerint a megosztott kockázatvállalást lehetővé tévő, rugalmas tőkekonstrukciók valós alternatívát nyújtanak a magánbefektetőknek, így az SZTA továbbra is keresi azokat a befektetési lehetőségeket, ahol a magánpiaci szereplők forrásai mellett azok szaktudása és iparági kapcsolatrendszere segíti a vállalkozások előrejutását.
Menü