Hatalmas potenciál rejlik a magyar egészségügy digitalizálásában

Hatalmas potenciál rejlik a magyar egészségügy digitalizálásában

Hatalmas potenciál rejlik a magyar egészségügy digitalizálásában 1000 664 SZÉCHENYI ALAPOK

A digitalizáció közvetlenül és közvetetten akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé a magyar egészségügyi rendszer számára, ehhez pedig egy megfelelően kialakított digitális stratégia megvalósítása szükséges – mutat rá a Portfolio.hu az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) támogatásával készült cikkében. Az egészségügy helyzetének javításában várhatóan nagy szerepe lesz az innovatív kis- és középvállalkozásoknak, így a támogatói rendszer is célzottan segíti működésüket.

A többi szektorhoz képest az egészségügy Európában, illetve Magyarországon is a kevésbé digitalizált területek közé tartozik (McKinsey-tanulmány), ami azt jelenti, hogy az intézmények és vállalkozások kevés digitális eszközt és szoftvert használnak, és a hozzáadott értékteremtésükhöz csak nagyon kis részében van köze a digitalizációnak. Szakértői előrejelzések szerint azonban néhány éven belül hatalmas növekedés elé nézünk az ágazatban, többek között az e-healthnek és az m-healthnek (az egészségipar elektronikus és mobil területeinek) köszönhetően.

A leglátványosabb fejlődés a dolgok internete (Internet of Things – IoT), valamint a kognitív intelligencia egészségügyi területén érhető tetten. Míg a globális IoT egészségügyi piac 2014-ben 24,6 milliárd dolláros volt (ennek 44 százalékát a digitális egészségügyi eszközök teszik ki), addig a teljes e-health piac évi több mint 37 százalékos növekedés mellett a következő évtized elejére a 300 milliárd dollárt is meghaladhatja. A fejlesztések terén kiemelt szerepet kaphat többek között a gyógyítási folyamat digitális nyomon követését hatékonyabbá tévő távorvoslás és távdiagnosztika, valamint a mesterséges intelligenciára épülő robotsebészet és távsebészet.

Az m-health, vagyis a mobilos appok, egészségügyi és fitness eszközök és megoldások 2022-re az e-health piacból 24 százalékos részesedéssel rendelkezhet majd. A növekedés motorjának egyik kulcsfolyamata lesz a papír alapon működő egészségügyi rendszerek adminisztrációjának, menedzselésének és elemzésének digitalizációja, illetve a digitális diagnosztikai és a betegek állapotát nyomon követő mobilos és egyéb komplex informatikai megoldások elterjesztése. Az e-health az egészségügy globális szintű problémáira jelenthet megoldást. Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke az IVSZ és az MTA tavalyi konferenciáján elmondta, hogy csak az USA-ban 90 ezer orvos hiányzik az egészségügyből, miközben a 60 éven felüli, gondozásra szorulók száma 2050-re megduplázódik, a várható élettartam további 18 évvel nő, és a civilizációs betegségekben szenvedők száma is drasztikusan emelkedik.

Mindennek kezelésére szükség van az egészségügyben egyfajta szintlépésre. A cél az, hogy az egészségügy képes legyen megjósolni, hogy egy adott páciens számára mi a legjobb kezelés, képes legyen meghatározni, hogy hol érdemes beavatkozni. Így a szektor fejlesztései közt várhatóan nagy hangsúly kerül majd az olyan hálózatokra, IT-eszközökre, szenzorokra és diagnosztikai berendezésekre, amelyek lehetővé teszik a hatékony orvos-beteg kapcsolatok kialakítását és a gyorsabb adatelemzést és diagnosztizálás. Remek példa erre az SZTA 2014-es befektetése, a távgondozás területén egyedi megoldások fejlesztésével foglalkozó Promeditcom Kft., amely telemetrikus (távméréses) egészségügyi eszközei és szolgáltatása révén az orvos akár az ország bármely pontjáról folyamatosan felügyelheti a szolgáltatásba bevont személy egészségügyi állapotát. Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója rámutat: „A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára. A felszabaduló források az egészségmegőrzésre, a prevencióra, infrastruktúra fejlesztésére, illetve a humánerőforrás finanszírozására fordíthatók.”

Pontosabb becslésekről Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója számolt be a március végére szervezett think.BDPST innovációs konferenciát megelőző szakmai beszélgetésen: „Az okos eszközök rendszerszintű használata az egészségügyi folyamatok hatékonyságának javulása miatt akár évi 500 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet nemzetgazdasági szinten. Az egészségügyi állapotuk javulása miatt a munka világába visszatérők további, akár 600-700 milliárd forinttal járulhatnak hozzá a nemzetgazdasághoz.”

Nagyon fontos látni, hogy az egészségügy digitalizációjában, így közvetve az egészségügyi helyzet javításában jelentős szerepe lesz a kkv-k K+F és innovációs tevékenységének, így az állami források, pénzügyi eszközök nagy része közvetlenül az ő növekedésük és fejlesztésük finanszírozását célozza. Becslések szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban mintegy 20 milliárd forint uniós és költségvetési forrás áll rendelkezésre tisztán informatikai fejlesztésekre az egészségügyben, emellett pedig a kormány Ipar 4.0-t is szem előtt tartó iparfejlesztési stratégiájában (Irinyi Terv) is kiemelt ágazatként szerepel az egészségipar, tehát az itt tevékenykedő vállalkozások ebben a stratégiai ciklusban komoly állami támogatásokra számíthatnak.

Amellett, hogy az elmúlt öt évben terjedelmes egészségügyi cégportfóliót kiépítő Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2017-től folytathatja a tőkekihelyezést, az Irinyi Terv célrendszerét alapul vevő Irinyi Kockázati Tőkealapok is hamarosan megkezdik befektetési időszakukat, azaz érdemes felvenni a kapcsolatot az Alapkezelővel. A Széchenyi Tőkealap-kezelő említett tőkealapjai mellett az innovatív startupokat megcélzó állami tőkeprogramokat is figyelembe véve ettől az évtől kezdve tőkeoldalról komoly, a korábbinál jelentősen nagyobb forrásösszeg áll majd a növekedni képes kis- és középvállalkozások rendelkezésére.