Az elmúlt években a magyar külkereskedelem évről évre folyamatosan nőtt, 2015-ben a kivitel értéke elérte a 28 ezer milliárd forintot. Az export forgalma a vállalatméretet tekintve nagyon koncentrált. A KSH adatai szerint a kivitel mintegy 68 százalékát a nagyvállalatok bonyolítják le, a mikro- és kisvállalkozások részaránya csupán 8,7 és 6,3 százalék. Ahhoz, hogy a kkv-k versenyképessége erősödjön, az innováció támogatásán kívül a nemzetközi piacra lépés finanszírozása is fontos lépés. Az exporttevékenységet folytató vállalatok ugyanis a kizárólag belföldi piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket. A hazai kivitel növekedésében nagy szerepet játszanak a húzóágazatnak tekinthető gép- és gyógyszeripar, de dinamikusan növekszik többek között a szoftver- és szolgáltatásexport aránya is, köszönhetően az innovatív vállalatok, köztük jellemzően sok kis- és középvállalkozás fokozatos térnyerésének. Bár a kkv-k teljesítménye javult az előző évekhez képest, még így is kevesen képesek tartani a fokozatos növekedési tempót. A tény, hogy a magyar kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, több okra is visszavezethető. Alapvetően nem minden cégnek szükséges kilépnie a külföldi piacokra, például tevékenysége kimondottan a magyar piac sajátosságaira épül, és kizárólag magyarországi értékesítéssel is stabil működést tud fenntartani. De előfordulhat, hogy a helyi működés több régióra vagy országos méretre való kiterjesztése elegendő mértékű növekedést tud biztosítani a cégnek. Sokkal gyakoribb ok, hogy az új piacokra lépést nem tudják finanszírozni, nem áll rendelkezésükre az ehhez szükséges nagyobb mennyiségű tőke és kapcsolatrendszer, illetve hogy nem ismerik azokat a külföldi csatornákat, amelyeken keresztül költséghatékonyan meg tudják valósítani a növekedést. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap cégportfóliójában az exporttevékenység aránya a magyar átlagéhoz képest kimagasló – több mint a vállalkozások fele külföldre is értékesít –, ami annak is köszönhető, hogy a több tízmilliós vagy százmilliós tőkeinjekció több cég esetében is lehetővé tette az országhatáron túli terjeszkedést. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Természetesen a sikeres exporttevékenységet számos külső tényező befolyásolja, azonban egy megfelelően felkészült és tudatos vállalkozás minimalizálni tudja ezek negatív hatását. A mára a telematikai piac legnagyobb európai lefedettségével rendelkező magyar WebEye exportpiacon szerzett tapasztalatai alapján az alábbi fontos lépéseket fogalmazta meg tanácsként a külföldre készülő magyar kkv-k számára:
- Ismerd a piacot: Ahhoz, hogy a vállalkozás ki tudja aknázni az összes lehetőséget, ki kell ismernie a célpiacot, tisztában kell lennie a trendekkel és tudnia kell, hogyan lehet jobb a versenytársaknál.
- Légy jelen (ügyféltámogatás, képviselet): Ahhoz, hogy a vállalkozás a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tudjon reagálni a partnerek igényeire, fontos, hogy elegendő energiát fektessen a külföldi képviselet működtetésére, valamint anyanyelvi szinten beszélő kollégákkal intézze a helyi operatív feladatokat. Ha a cég nem beszéli a megrendelő nyelvét, komoly hátrányból indulhat.
- Válassz jó partnert: Ha a cég nem tud vagy még nem éri meg neki helyi irodát nyitni, érdemes olyan partnerekkel megállapodnia, akikkel az adott vállalat ki tudja egészíti egymás szolgáltatásait, és hosszútávon közösek a céljaik.
- Szabd igényekre a terméked vagy szolgáltatásod: Nem elég, ha a cég ismeri a piacát! A szolgáltatásában, termékében is meg kell mutatnia azt a pluszt, amellyel kitűnhet a versenytársak közül. Minden országban más és más trendek, igények kerülnek előtérbe, amelyekre a saját termékekkel, szolgáltatásokkal is kötelező reagálni a siker érdekében.
Arról, hogy mi a titka a sikeres németországi piacra lépésnek, konkrét példákon keresztül ebben a bejegyzésben írtunk bővebben.