A következő 5 évben a hazai kis- és középvállalkozások ötöde tervez teljes cégátalakítást a digitális paradigmaváltás jegyében – derül ki a Budapest Bank 400 vállalkozás megkérdezésén alapuló friss kutatásából. Jócskán találni azonban technoszkeptikusokat is a magyar vállalatvezetők közt: egyharmaduk szerint egyáltalán nem érdeklik az ügyfeleiket a digitális megoldások. Rég nem láttunk ennyi adatot a hazai vállalkozások IT-használatáról, beszéljenek hát most a számok! A digitális átalakulás lassan kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, de a fejlesztés mértéke még mindig jelentősen elmarad az európai mércéhez képest. Az azonban már világossá vált, hogy az iparra nagy arányban támaszkodó magyar gazdaságban azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek meg tudják előzni versenytársaikat és minél előbb tudják integrálni az új technológiákat. Mennyire van tehát felkészülve a magyar kkv-szektor a változásokra? Magyarországon az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra mutatja a Budapest Bank megbízásából a GfK által készített, 400 vállalkozás megkérdezésén alapuló felmérés. Egyelőre azonban a kkv-k nagy része még nem alkalmazza a modern technológiai megoldásokat: 44 százalékuk egyáltalán nem használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek egyikén sem.

Jelenleg a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok a leginkább digitalizált területek, míg a marketing- és HR-funkciók a legkevésbé.

Az online jelenlét hatalmas lehetőséget rejt a szektor számára, ennek ellenére a magyar kkv-k mindössze fele aktív digitális platformokon és csupán háromból kettő vállalkozásnak van saját honlapja. A vállalkozások többsége a következő 5 évben tervez információtechnológiai fejlesztést, ötödük pedig ebben az időszakban teljes cégátalakítással számol. A fejlesztés a legtöbb esetben a papírmunka csökkentésére irányulna, az átalakulástól pedig a vevőkiszolgálás és a munkakörülmények javulását is remélik. Rengeteg olyan cég működik azonban, amely nem látja a változtatás szükségességét, ebből kifolyólag pedig előbb-utóbb jó eséllyel behozhatatlan versenyhátrányra tesz szert. Csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. Mindössze két százalék látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, amelyeknél a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb – generációs kérdésről is szó van tehát. Mi lesz így a magyar iparral? A digitalizáció térnyerését jelentő negyedik ipari forradalom várhatóan fel fog forgatni több szegmenst is, hatással lesz a legtöbb folyamatra a termék tervezésétől kezdve a partnerkapcsolatokon át egészen a végfelhasználó kiszolgálásáig. A legújabb megoldások bevezetése kimutatások szerint 10-15 százalékos bevételnövekedést eredményezhet. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Ahhoz, hogy a kkv-k fel tudják mérni az előttük álló kihívásokat és feladatokat, érdemes minél előbb elkezdeni a felkészülést. Első lépésként mindenképp át kell gondolni, hogy a digitalizáció hogyan építhető be a működési folyamatokba, a lehető legjobban meg kell ismerni az új technológiát és annak lehetőségeit, illetve minél előbb fel kell térképezni a finanszírozási lehetőségeket. Kimondottan ilyen jellegű fejlesztésekhez nyújt támogatást az Irinyi II. Kockázati Tőkealap, az első olyan tőkeprogram, amely nagy hangsúlyt fektet az ipari vállalkozások Ipar 4.0-s fejlesztéseinek, digitalizációjának finanszírozására. Arról, hogy hogyan készülhetnek fel a vállalkozások az Ipar 4.0-ra, itt, a további, Irinyi Tervhez kapcsolódó támogatási lehetőségekről pedig ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben.