Magyarországon az ország GDP-jének mintegy 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják K+F tevékenységre, ami elmarad az Európai Unió két százalékos átlagától, azonban ezen a téren az elmúlt évtizedben növekedés tapasztalható. A kormány célja, hogy közelítve az EU-hoz ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. A vállalás teljesítését jelentősen segíti, hogy 2014 és 2020 között uniós alapokból és állami forrásokból összesen 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, emellett pedig az EU is nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira. Egy iparági, szakpolitikai, illetve tudományos szakértőket és vezetőket megkérdező felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, illetve az innovációnak. Tehát a növekedéshez elengedhetetlen a K+F+I tevékenységek ösztönzése mind a kutatóintézeteknél, mind a kkv-knál, akik a hazai GDP felét állítják elő. A KSH adatai alapján a vállalkozások évről évre nagyobb összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre, ezek a kiadások évente átlagosan 8-9 százalékkal nő, de az utóbbi tíz évben többször előfordult a két számjegyű növekedés is. Emellett azonban az látszik, hogy a termék- és/vagy eljárás-innovációt végrehajtó vállalkozások aránya 2004 és 2014 között csökkent. A kisvállalkozások esetében 16,9-ről 15-re (bár az utolsó négy évben növekedett), a középvállalkozások esetében 30,5-ről 26,6-ra, a nagyvállalatoknál pedig 52,4-ről 44,4-re. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre egyre kevesebb cég költ egyre nagyobb összegeket. A gyógyszeripar, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás mellett a leginnovatívabb szektorok közé az egészségipar, az informatika, a biotechnológia, a megújuló energiaforrások és a gépjárműgyártás tartozik. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] A tendencia pozitív átalakulásának feltétele, hogy a vállalkozások minél nagyobb hányada jusson hozzá az innovációhoz szükséges forrásokhoz. Ebben nagy segítséget kapnak a kormánytól, aki az EU-s és állami források jelentős részét különíti el a hazai K+F tevékenység bővítésére. Emellett fontos változás 2017-től, hogy a magyar kockázatitőke-piacon a korábbinál jóval nagyobb tőkeforrás lesz elérhető a kkv-k számára inkubációs, magvető, startup és növekedő fázisban is. Azt pedig jól tudjuk, hogy a nagyobb potenciális hozam miatt a kockázati tőke előszeretettel keresi az innovatív megoldásokat és innovációra képes vállalkozásokat. Például annak ellenére, hogy a Széchenyi Tőkealap elsősorban a hagyományos iparágakban fektet be, portfóliócégeinek mintegy háromnegyede innovációt végez. Többük már a befektetés előtt rendelkezett saját fejlesztéssel, számos vállalkozás azonban a befektetés nélkül nem tudta volna megvalósítani innovációs céljait. Arról, hogy az SZTA hogyan tudja támogatni az innovatív vállalkozásokat, ebben a bejegyzésben írtunk bővebben. Az OECD szerint a magyar innovációs finanszírozás jó irányba tart, arra azonban már most érdemes felkészülnie a vállalkozásoknak, hogy 2020 után jóval kevesebb vissza nem térítendő forrás lesz elérhető a hazai piacon. A kormány jelezte, hogy a 2014-2020-as időszak keretére március végéig minden uniós pályázatot kiírnak, és terveik szerint 2017. december 31-ig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel le is kötik. Ez azt jelenti, hogy 2018-tól a vállalkozások nagyobb részének kell felkészülnie arra, hogy más forrásokból (pl. kockázati tőke, hitel) finanszírozza innovációs tevékenységét. Természetesen a tőkeforrásokhoz való hozzáférés nem egyetlen feltétele a kutatás-fejlesztés bővítésének: a sikeres innovációhoz elengedhetetlen az újítási kedv, a támogató üzleti környezet, a képzett munkaerő és a hozzáértő menedzsment is, amely a források megfelelő és hatékony felhasználásáról dönt. Így a változások ösztönzéséhez hozzátartozik az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a szabályozási rendszer tökéletesítése vagy a foglalkoztatás és a szakképzés támogatása is. Ha minden feltétel adott, Magyarország képes lehet létrehozni egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak a bástyái.
Menü