Magyarországon a negyedik ipari forradalom (vagy Ipar 4.0) még gyerekcipőben jár, azonban az ipar európai mércével is nagynak számító súlya a magyar gazdaságban lehetővé teszi, hogy a szektor megreformálása az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődést eredményezzen. Ennek érdekében a kormány már több olyan programot is elindított, amely támogatja a kkv-k kutatás-fejlesztési és digitalizációs törekvéseit, valamint felkészíti őket a globálisan megjelenő újabb követelményekre.
Ahogy az Ipar 4.0 előnyeit bemutató bejegyzésünkben is írtuk, Európa több országában is nagy energiákat fektetnek az ipari folyamatok átalakítására, hogy a „digitalizált” ipari cégek kisebb költségek mellett gyorsabban és nagyobb pontossággal tudjanak termelni. A német autóiparra jelentős mértékben építő magyar beszállítói ágazat esetében például kulcsfontosságú lesz az innovatív, versenyképes vállalkozások megléte. A radikális változásokon áteső szektorban már látható a változás, az összeszerelő üzemek mellett egyre több kutatási-fejlesztési program is elindult.
A hazai innovatív kis- és középvállalkozásoknak nagy szerepe lesz abban, hogy Magyarország ipari forradalma is a nyugat-európai országokéhoz hasonlóan átütő erejű legyen, és a magyar beszállítói piac még vonzóbbá váljon az egyedi ipari megoldásokat kereső nagyvállalatok számára. A kormánynak kiemelt stratégiai célja, hogy a kkv-k fejlesztéseikhez elegendő finanszírozási forráshoz, tőkéhez tudjanak jutni, ennek érdekében pedig az utóbbi időben már több lépést is tett.
Milyen lehetőségei vannak az ipari vállalkozásoknak pénzhez, tőkéhez jutni?
Magyarország és a régió tőkepiacát jól ismerő, több céges sikersztorit elindító tőkebefektetőként abban hiszünk, hogy hosszú távú, értékteremtő növekedést elsősorban tőkefinanszírozásból tudnak elérni a kkv-k. Az SZTA 2012-től kezdve közel 100 befektetést hajtott végre, és a magyar piacon egyedülálló tapasztalatot szerzett az ipari vállalkozásokba való befektetések terén. Az eddigi működés pozitív eredményeire tekintettel a kormány ismét bizalmat szavazott az Alapkezelőnek, és az SZTA futamidejének meghosszabbítása mellett két teljesen új tőkeprogram kezelését is rábízta.
Az Irinyi Kockázati Tőkealap
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapról a későbbiekben többször is szó lesz, az Ipar 4.0-s megoldásokat fejlesztő vállalkozások számára azonban kimondottan érdekes lehetőség lesz az iparfejlesztési célokat támogató Irinyi Kockázati Tőkealap. A tőkealap hét, gazdaságfejlesztési szempontból kiemelt szektorban (köztük pl. járműipar, gépgyártás, egészségipar, zöldenergia, IKT) keresi a vállalkozásokat. A befektetések közvetlen célja alapvetően a termelés bővítése, a gyártási folyamatok hatékonyságának növelése, a termékek minőségének növelése, közvetetten pedig a hazai ipar európai versenypozíciójának erősítése. Ebbe természetesen – Magyarország iparfejlesztési stratégiájával, az Irinyi Tervvel összhangban – az Ipar 4.0-s fejlesztések támogatását is bele kell érteni. A Széchenyi Tőkealap-kezelő az első befektetők közé tartozik, amely tapasztalatot szerzett Ipar 4.0-s fejlesztések tőkeoldali finanszírozásában. Érdemes megemlíteni például a sikeresen növekedési pályára állított Gémtech Kft. projektcégét, a SYSX-et, amely a fém- és acéliparban használatos hegesztőgépek hatékonyságát, energia-megtakarítását és a munka minőségét jelentősen javító, innovatív rendszert fejlesztett ki, a Filamania Kft.-t, amely a 3D-nyomtatásban alkalmazható, különleges kompozit tintaanyagot állít elő a műanyagipar, a gépgyártás vagy az autóipar új, hatékony megoldásokat kereső vállalkozásai számára, vagy az üzemi munkahelyek ergonómiai fejlesztésével foglalkozó AXS Motionsystem Kft.-t.
Vissza nem térítendő források
Természetesen az alkalmi beruházásokhoz, fejlesztésekhez forrást kereső ipari vállalkozásoknak is van lehetősége vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, június 30-tól lehet a pályázatokat beküldeni a „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című felhívásra (GINOP-1.2.8-17). A pályázat olyan vállalkozásokat támogat, amelyek számára elérhető cél és szükséges irány a termelési folyamatok automatizálása, a kiberfizikai gyártási rendszerek alkalmazása. A keret 5 milliárd forint, és várhatóan 50-150 pályázó részesülhet 20 és 500 millió forint közötti összegben. Egyébként nem ez az egyetlen Ipar 4.0 témájú pályázat, a „Termelő KKV-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítása” című felhívás határideje azonban épp nemrég járt le. Emellett azonban több, a kkv-k digitalizációját támogató pályázat is indult idén összesen 54 milliárd forinttal, erről itt írtunk bővebben.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Beszállító-fejlesztési program
A kormány emellett elindított egy 14 milliárd forint keretösszegű beszállító-fejlesztési programot is, amelynek keretében a magyar és Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok jelentős számú magyar kis- és középvállalkozást vonhatnak be beszállítói hálózatukba a következő években. A program célja, hogy a magyar kkv-k minél nagyobb arányban vegyenek részt a magasabb hozzáadott értékű termékek fejlesztésében és gyártásában. 2017-től várhatóan elsősorban a járműgyártás és az ipari digitalizáció területén működő vállalkozások számára nyílik meg a lehetőség, 2018 első felében az autóbuszgyártás és a kötöttpályás járműgyártás terén, míg a jövő év második felében az orvostechnológia és a védelmi ipar terén indulnak el a beszállító fejlesztési projektek. Az egyes projektek megvalósítására maximálisan kétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből legfeljebb 200 millió forint szolgálja az együttműködő nagyvállalatnál szükséges ráfordításokat, a döntő hányad pedig a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgálja.
Az Ipar 4.0 teljesen új időszakot jelent az ipari vállalkozások életében, pénz mellett szakmai útmutatásra is szükségük van.
Az ipari vállalkozások természetesen nem maradnak magukra a nagy paradigmaváltásban. Az ország gazdasági érdeke, hogy minél több innovatív cég induljon el innen, és akár szektorokon is átívelően együttműködjenek, támogassák egymást. Ennek érdekében a kormány elindította az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, amelynek célja, hogy feltárja a nemzetközi ipari kapcsolatokat és megismertesse a magyar cégekkel az új termelési filozófia előnyeit. A platform működése erős szakmai és gyakorlati alapokra épül, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete mellett több oktatási intézmény és innovatív vállalat (pl. Audi Hungaria, Bosch, Siemens, Knorr-Bremse) is részt vesz a programban. A kezdeményezés keretében a platform tagjai megosztják a fejlődni vágyó cégekkel a gyártásdigitalizálásban szerzett jó gyakorlataikat. Idén el is indult egy „mintagyár” program, amelynek keretében a cégek valós ipari környezetben ismerhetik meg, mit jelent egy vállalat életében a negyedik ipari forradalom. További információkért érdemes ellátogatni a platform honlapjára.
A fentiek alapján elmondható: az állami kezdeményezések elkezdtek megágyazni a magyar ipar negyedik forradalmának. Már csak abban bízunk, hogy az elérhető források és programok hamar rátalálnak az őket kereső innovatív vállalkozásokra.
Források: NGM, palyazat.gov.hu